Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
A hatályos jogszabály256 értelmében a hatóság 1945 őszén kezdeményezte Bárány Ferenc vagyonának elkobzását. A háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság - az országos bizottság utasítása alapján - azonban már 1945. január 3-án - fél évvel a törvény hatályba lépése előtt - követelte a háborús bűnösnek nyilvánított személyek vagyonának összeírását és sürgős továbbítását. Az utasításnak a martonosi helyi hatóság 1945. január 16-án eleget is tett. Bárány Ferenc esetében a vagyonleltár az ingatlanok közül egy házat és egy kataszteri hold szántóföldet, az ingóságok közül pedig 80 paprikafüzért, 8 baromfit, 3 ágyat, 3 párnát, 1 dunnát, 1 paplant, 2 ágytakarót, 6 tányért, 2 asztalt és 4 széket rögzített.257 A vagyonelkobzási eljárás megindítását a Zentai Járási Népbíróságnál a járási Bel- ügyosztály 5554/1945-ös számú, 1945. szeptember 14-i keltezésű iratával kezdeményezte. Az átiratban közölték, hogy álláspontjuk szerint Bárány Ferenc - martonosi földműves, háborús bűnös és népellenség, aki a háború során eltűnt - teljes vagyona a vagyonelkobzásról szóló törvény 20. szakaszának hatálya alá esik.258 Arról, hogy Bárányt már közel egy évvel korábban ítélet nélkül kivégezték, egy szót sem ejtettek. A Martonosi Népfelszabadító Bizottság a bíróságnak is megküldte Bárány Ferenc vagyonának összeírását, amelyben az 1945 januárjában összeállítotthoz képest jóval több ingóság szerepelt: aprólékosan felsoroltak mindent szinte az utolsó szögig. Az iratban ismertetik azokat a bűnöket is, amelyekkel Bárányt vádolták: 1941-ben nemzetőr volt, részt vett a szerbek letartóztatásában és verésében. Ennek ellenére a bizottság javaslata a vagyonelkobzással kapcsolatban az volt, hogy az ingóságokat a bíróság hagyja meg a Bárány család tulajdonában.259 A vagyonelkobzási ügyben a tárgyalást 1945. november 19-én tartották meg, amelyen a Népi Vagyonkezelőség és a Martonosi Nép felszabadító Bizottság részéről senki sem jelent meg: bizonyára azért, mert maguk sem találták méltányosnak, hogy a családfő likvidálását követően a családot még csekély vagyonától is megfosszák. Bárány Ferencné kérte, hogy a leltárban felsorolt vagyontárgyakat hagyják meg tulajdonában.260 261 A Zentai Járási Népbíróság 1945. november 21-én hozott döntést a vagyonelkobzási ügyben, melynek értelmében elállt a vagyonelkobzási eljárás folytatásától, és az összeírt vagyontárgyakat meghagyta a Bárány család tulajdonában.26' A döntés ellen az eljárást kezdeményező hatóság nem nyújtott be fellebbezést. Bárány Ferenc rehabilitálására - tudomásunk szerint - 2012 júniusáig nem került sor. 256 Zakón o konfiskaciji i o izvrsenju konfiskacije. Sluzbeni list, DFJ 40/1945. 257 VL. F. 183. Kút.: 504. doboz. Srezko statisticko vece Senta. 1945: 150-247. Broj: 157/A. 258 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 1072/1945. Bárány Ferenc martonosi lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. 259 Uo. 260 Uo. 261 Uo. 81
