Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
CSIKÓS FERENCNÉ SZÜL. FEHÉR PIROSKA 1913. január 12-én született Horgoson, háziasszony, apja Gergely, anyja Bíró Marcella. Házasságot kötött Csikós Ferenc asztalossal 1943. január 23-án Horgoson. A szovjet Vörös Hadsereg csapatai 1944. október 10-én vonultak be Horgosra, és a településen ettől a naptól kezdve elszabadult a pokol. Annak ellenére, hogy az újonan felállt hatóság szervei a közbiztonság és a közrend megőrzésére törekedtek, számos súlyos köztörvényes bűncselekmény - gyilkosság, rablás - történt a településen. A bűncselekményeket zömmel katonák - szovjetek vagy jugoszláv partizánok - követték el. A legsúlyosabb, dokumentált köztörvényes bűncselekményt Horgoson - kettős gyilkosságot - a Horgosi Népőrség egyik tagja követte el két magyar nemzetiségű személy sérelmére. A Horgosi Népfelszabadító Bizottság 1944. november 9-én erről a következő jelentést küldte a Zentai Városparancsnokságnak: „..Tájékoztatjuk a címet, hogy gyilkosság történt. Egy magyart öltek meg, név szerint Pálfi Jánost, aki 24 éves [volt]. Ugyanazon a helyen megölték Szalai Erzsébet, szintén magyar [nemzetiségű] nőt, [aki] 44 év körüli volt. A gyilkosságok egy időben történtek. A horgosi milícia parancsnoksága kezébe vette az ügyet és a nyomozást. Az eddigi eredmények szerint úgy néz ki, hogy a gyilkosság indítéka rablás volt. Ezzel a gyilkossággal kapcsolatban letartóztatták Hacléic Vaso helybeli lakosi, aki egyben milicista is.”1M A területen átvonuló vagy ideiglenesen ott állomásozó szovjet katonák által elkövetett „zabrálások”, rablások is gyakoriak voltak. A szovjetek a súlyos testi sértéstől, a nemi erőszaktól és a gyilkosságtól sem riadtak vissza: a Zentai járásban ebből a szempontból - a boráról is híres - Horgos bizonyult az egyik legveszélyeztetettebb településnek. A községben uralkodó állapotokkal kapcsolatban a helyi Népfelszabadító Bizottság 1944. november 22-én a következő jelentést küldte a Zentai Városparancsnokságnak: „.... Szóbeli parancsuk értelmében tilos bort árusítani, mind a [magán]termelőkét, mind pedig az állami tulajdonút, mivel az orosz hadsereg már húsz napja vonul a falun keresztül és [itt] állomásozik, a bort hordó[számra] rabolják, az iszákosság szörnyű [méreteket öltött], a lakosság menekülne a faluból, vagy kiengedné a bort a hordókból, hogy elfogyjon. A fent említettek miatt kérem a parancsnokot, hogy engedélyezze a bor árusítását, a magán- és az állami [tulajdont is], mert a bor így is az oroszok kezére kerül, még a hordók is, és a [beszedett] pénzből meg lehetne indítani a gazdaságot, így pedig sem pénz, sem bor, sem munka [nem lesz]. Kérem továbbá a parancsnokot, hogy a szabadkai Térség[parancsnokságtól] bármi áron kérjen [a rendfenntartásra] legalább tíz orosz katonát és egy tisztet, akik az orosz 262 262 Molnár 2011. 64. 82
