Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
Betyák Boldizsár martonosi kereskedő emlékezete szerint a település nemzetőrségének parancsnoka dr. Werner János volt, de szerinte a parancsnokhelyettes ő maga volt. Vallomása is alátámasztotta a tényt, mely szerint Bárány Ferenc nemzetőr volt, de terhelőleg nem nyilatkozott Bárány tevékenységéről.238 Tény, hogy 1941 áprilisában - a magyar csapatok bevonulása során - Marto- noson atrocitások értek szerb nemzetiségű polgárokat a magukat „nemzetőröknek” kinevező helybéliek részéről, de ezek során senki sem vesztette életét.239 240 Noha személyére vonatkozóan a háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság iratanyagában egyetlen névre szóló feljelentés sem található, az említett bizottság a bizonyítékok alapján megalapozottnak találta azt a tényt, mely szerint Bárány Ferenc háborús bűncselekményeket követett el a magyar hadsereg martonosi bevonulása, majd ezt követően a dobrovoljacok internálása és kitelepítése során is: ezt a megállapítást 3718-as számú határozatában rögzítette.2411 A határozat alapján Bárány Ferenc, akit 1944. november 21-én bírósági ítélet nélkül kivégeztek, 3718-as sorszám alatt bekerült a háborús bűnösök névjegyzékébe241, valamint 947-es sorszám alatt a népellenségek névjegyzékébe242 is. Bárány és társai likvidálása a Martonosi Népbizottság számára ismeretes tény volt, ezért neve - sorstársaiéval együtt - 20-as sorszám alatt szerepel azon a névjegyzéken, amelyet a bizottság 1945. október 19-ei keltezéssel a Járási Statisztikai Tanács biz. 240/945-ös számú átiratára válaszolva - a felszabadulás után likvidált személyek adatainak összegyűjtése kapcsán - megküldött.243 A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság rendelkezésünkre álló iratanyagából megállapítható, hogy Bárány Ferenc martonosi nemzetőrként részt vett 1941 áprilisában a helybeli szerbek ellen elkövetett atrocitásokban244, valamint - mint „eszmei uszító” - részese volt 14 martonosi szerb internálásának.245 246 Ennek kapcsán talán a leghelytállóbb Mészáros Sándor megállapítása: „...Ezekhez az eseményekhez a helybeli magyar lakosságnak vajmi kevés köze lehetett.”216 Tény, hogy Bárány Ferenc több, 1941-ben nemzetőrként tevékenykedő falubelijével egyetemben 1944. október 8-át - a szovjet Vörös Fladsereg Martonosra történő bevonulását - követően is a faluban maradt, és nem menekült el. Ez azt 238 VL. F. 183. Vece Statisticara za srez Subotica. Mesno poverenistvo Martonos. Broj: 43. 239 Erről lásd: Vukov 1975. Zrtve fasizma iz Martonosa 1941-1945. 240 VL. F. 183. Kút.: 568. Redni broj: 3718. 241 VL. F. 183. Knjiga: 63. Registar Ratnih Zlocinaca. Redni broj: 3718. 242 VL. F. 183. Knjiga: 65. Registar Narodnih Neprijatelja. 1-4340. Redni broj: 947. 243 VL. F. 183. Kút.: 503. 1945: 218-429. Broj: 303. 244 VL. F. 183. Kút.: 538. 1944-1948. Srezovi R-S. Srez Senta. Martonos. Ulazak. Redni broj: 47. 245 VL. F. 183. Kút.: 538. 1944-1948. Srezovi R-S. Srez Senta. Martonos. Logori. Redni broj: 20. 246 Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fátum 1944-45. I. Bácska. Budapest, 1995. 84. (A továbbiakban: Mészáros 1995.) 78
