Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)

I. Kutatómunkánk eredményeiből

62 csolását, így válva részeivé a közhatalomnak. Március 15-e Szabados szerint azért fe­lejthetetlen nap, mert a király ezen a napon egyezett bele azon új alkotmányba, me­lyet az országgyűlés küldöttei elébe terjesztettek. Szabados József nyomtatásban meg­jelent előadásának címében is az áll, hogy március 15-én új alkotmányunk első évfor­dulóját ünnepeljük.10 Bíró Sándor református lelkész Sepsiszentgyörgyön, 1849-ben a református templomban mondott ünnepi beszédében ugyanezt mondja: azért kell megünnepelni március 15-ét, mert a király által szentesített magyar minisztériumot e nap „teremtette".11 Bár a magyar minisztériumot pár nappal március 15-e után nevezték ki, mégis jól látták ezen egyházi személyek a helyzetet. Magyarországon a közigazgatás ügyeit a Helytartótanács, a pénzügyi igazgatást a Magyar Kamara, az uralkodóház és a biro­dalmi kormányszervek közötti kapcsolattartást a bécsi Magyar Udvari Kancellária in­tézte. Ezek elvileg független kormányszékek voltak, gyakorlatilag azonban a Ma­gyarországra vonatkozó legfontosabb döntések a Habsburg Birodalom központi kormányszerveinél születtek.12 Gergely András ezt írja a magyar nemességről: „poli­tikai értelemben magára hagyatva érezte magát: noha neki kellett volna elfoglalnia az államélet vezető pozícióit, erre nem kerülhetett sor, egyszerűen azért, mert nem volt teljes körű a magyar államélet. A Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság kü­lönállással rendelkezett, de a lényegi döntések e királyság intézményei felett, Bécsben születtek."13 Tehát a magyar nemesség saját érdekeit nem tudta érvényesíteni. A ma­gyar országgyűlés kéréseivel, felirataival a Habsburg uralkodók nem foglalkoztak, a bécsi bürokráciában magyart csak ritkán alkalmaztak, aki pedig felkerült oda, az már nem a magyar érdekeket képviselte, hanem a birodalomét. Egyszóval Magyarország különállása csak látszólagos, valójában az ország alávetett állapotban volt. Ezen az ál­lapoton kívánt változtatni a nemesség és a nemtelen polgárok jobbik fele. Ez nem for­radalom, hanem a nemzeti önállóság, függetlenség megteremtése, amely szabadság- harcba, honvédő háborúba torkollott. Petőfi és a francia szellem Kosáry Domonkos ezt írta a márciusi ifjakról: „A pesti radikálisok valóban nem rendelkeztek igazán széles bázissal az ország társadalmában. Még a városok lakóira sem számíthattak teljesen... A régies szellemű közvélemény még megriadt, amikor Petőfi március végén egy népgyűlésen felolvasta a királyok ellen írt versét."14 De ne­10 SZABADOS JÓZSEF: Egyházi beszéd, melyet 1849. évi martiusl5-én, midőn új alkotmányunk évünnepe tar­tanék, Szegeden a Mars téren mondott. Szeged, 1849. 11 Bíró SÁNDOR: Tábori szónoklat martius 15-énl849-be. Mondatott Rétyi és Tábori szonok által. Sepsi Szent Györgyön a Reformátusok Templomában. Brassó. 1849. 12 Hermann i. m. 9. 13 GERGELY András: A nemzeti ébredés kora 1790-1848. Kossuth Kiadó, Bp., 2009. 33. 14 Kosáry i. m. 331-332.

Next

/
Thumbnails
Contents