Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)

I. Kutatómunkánk eredményeiből

63

héz is úgy forradalmat csinálni, hogy a „forradalmárok" betartják a hatályos törvényeket és a rendet. Egressy Gábor, a márciusi ifjak egyike így nyilatkozik 1848. március 26-ai írásában: „Másnap, 16-án a küldöttség elrendeltetett, Pozsonyba, s Bécsbe megviendő kívánatainkat. (...) A forradalom kérni ment, még akkor is midőn követelhet, kérni egy kaszt képviseletétől, kérni fejedelmétől, a hűség bizalmával". Tehát a törvényességet és az együttműködési készséget hangsúlyozta. Kovács Lajos Széchenyi titkára március 22-i levelében a márciusi ifjak jellemzői között megemlíti: a rend és a törvények tiszteletét, irtózásukat a vértől.15 A legradikálisabb, legforróbb fejű Petőfi így írt 1848. március 11-én a dicsőséges nagyurakhoz,16 miután felvillantja lemészárlásuk lehetőségét:

Nemes urak, ha akartok jöjjetek,

Itt a kezünk, nyújtsátok ki Kezetek,

Legyünk szemei mindnyájan egy láncnak,

Szüksége van mindnyájunkr’a Hazának.

Ugyanebből a versből kiderül, hogy Petőfi a franciák által annyira hangoztatott testvériség-eszmét mennyire őszintén és mennyire másként gondolta:

Felejtsük az ezer éves Kínokat,

Ha az úr most testvérének Befogad;

Ha elveti kevélységét,

Címerit,

S teljes egyenlőségünk elismeri.

És a megbocsátani tudó Petőfi ugyanebben a versében akarva-akaratlanul a véreskezű forradalmárokat is jellemzi, minősíti:

Állatoknak tartottátok A népet;

Hát ha most mint állat fizet Tinéktek?

Ha megrohan, mint vadállat Bennetek,

S körmét, fogát véretekkel Festi meg?

Ki a síkra a kunyhókból Miljomok!

Kaszát, ásót, vasvillákat Fogjatok!

Az alkalom maga magát Kínálja,

Ütött a nagy bosszúállás Órája!

15 KÖrmÖCZI i. m. 14-16.

16 PETŐFI Sándor összes versei. Osiris Kiadó, Bp., 2007. 890.