Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
61 végrehajtó hatalmat csak ezen a független magyar minisztériumon át gyakorolhatta, rendeletéi miniszteri ellenjegyzés nélkül érvénytelenek voltak. Hatalmas változás történt Magyarországon, de nem sorolhatjuk a forradalmak közé. De akkor minek nevezhetjük ezeket az eseményeket? Mihó László, református segédlelkész 1848. április elején Kecskeméten így foglalja össze az ország helyzetét egyházi beszédében: „Árpád, a nép-apa, - melynek hősi vitézsége világhírű volt - honalkotásban könnyen boldogult, mert a dicső alkotmány alapjainak letételében akadályokra nem talált... De most a haza lánglelkeinek, nemzet-családunk ez idő szerinti vezéreinek, előbb egy három századon át mindig, de mindig fokonként izmosult szellemóriással kell megbirkózniuk... Azzal, aki szelíd urát, az ausztriai házat a bukás örvényszélére juttatta: a zsarnok osztrák kormánynyal." Mihó kifejti, hogy a magyar nemzet régóta igen elégedetlen a kormányával, mert hazánk az uralkodó-ház örökös tartományai mellett csak másodrendű ország, melyet Bécsből idegen nemzetbeli emberek kormányoznak, akik - mivel idegen nemzetből valók - a magyar haza érdekeit nem viselik szívükön, és az ősi magyar alkotmányt mindinkább körülnyirbálják. Ugyanez a kormány gazdasági-társadalmi fejlődésünket is akadályozza, minek az lesz a következménye, hogy mint szegény és tanulatlan nemzet, nemzeti állásunkat is elveszítjük, megszűnünk magyarok lenni, és leszünk más hatalmasan előrehaladott nemzeteknek gyarmatai, meghódoltatott rabszolgái."9 Szabados József hittanár Szegeden, a Mars téren az első évforduló alkalmából elhangzott egyházi beszédében így foglalja össze március 15-e jelentőségét: A magyarok hét vezére még a honfoglalás előtt szerződést kötött. „E pontokban alapíttatik régi alkotmányunk s ősi szabadságunk." Aztán Árpád ősapánk gyűlést tartott azon a helyen, amelyet Szernek neveztek. Ezen az első országgyűlésen törvényeket hoztak őseink. E törvényekben volt letéve bővebb alapja a nemzet szabadságának, függetlenségének. A nemzet e szabadságát meg is őrizte mindaddig, amíg a mohácsi csata után a Habsburgok kerültek a magyar trónra. A magyar azzal a feltétellel adta az Habsburg háznak a koronát, hogy a nemzet továbbra is szabad, független és önálló marad, azaz a nemzet saját törvényei szerint kormányozandó. Az ausztriai házból 14 királya volt a magyarnak. Ezek mind megesküdtek arra, hogy a nemzetet saját törvényei szerint fogják kormányozni. De esküjüket megszegve a nemzet törvényeit megsértik, szabadságát csorbítják. A magyarok ez ellen minden időkben szót emeltek, és többször fegyverre is keltek. A nemzet ősi alkotmánya már nem tudta a nemzet szabadságát biztosítani, és a világ is sokat változott, így új alkotmányra volt szükség. Szabados szerint ez az új alkotmány 1848. március 15-én született meg, és biztosítja a nemzet szabadságát, függetlenségét, a nemzetnek különféle osztályainak minél összébb kap9 Egyházi beszéd, mellyet Magyarhon szerencsés átalakulása emlékére tartatott hálaünnepély alkalmával, a kecskeméti reformált hívek templomában, april 9-dikén 1848. mondott Mihó László ref. segéd-lelkész. Kecskemét, 1848. Nyomtatott Sziládi Károlynál.
