Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
33 egyértelmű eredményt hozott: Thoroczkay elnök-főispánra csupán 3 szavazat érkezett, nagy többséggel Vékony József alelnököt választották a Gazdasági Egyesület élére. Az egyik szegedi lap meg is jegyezte érdekességként, hogy ugyan 10 városi tisztviselő is szavazott az egyesület közgyűlésén, ennek ellenére is csak 3 voksot gyűjtött a főispán. A hírt átvevő helyi ellenzéki lap nem is tagadta kárörömét: a tisztviselők „mindenike bizonykodik, hogy a főispánra szavazott és pedig meggyőződésből, a minthogy a törvényhatósági közgyűléseken is a tisztviselők mindig meggyőződésből szavaznak, ha a szavazás felállással történik, és a főispán látja a szavazásokat. Ha a gazdasági egyesületben is felállással történt volna a szavazás, milyen más eredménye lett volna az elnök- választásnak!..."66 Mivel azonban a választás előtt Thoroczkay úgy nyilatkozott, hogy többek közt azért mond le, mert tudomása szerint a választmányban vannak az elnöki posztra aspirálók, a frissen megválasztott Vékony azonnal lemondott e tisztségéről, hogy ne rá mutogassanak, mint az elnök-főispán megbuktatójára. A Gazdasági Egyesület így április 1-jére újabb elnökválasztó rendkívüli közgyűlést hívott össze.67 Ekkor ismét Vékony Józsefet választották a megrendült egyesület élére, aki ezúttal már el is vállalta a tisztséget.68 A főispáni lakás ügye Thoroczkay Viktor hároméves főispáni működése szinte a folyamatos ügyek és botrányok időszaka volt, melyek közt középponti szerepet vitt a főispáni lakás felújításának, átalakításának kérdése. Az üdvözlésére június végén Szegedre utazó városi küldöttségnek mind a főispán, mind felesége elmondta: Hódmezővásárhelyen szeretnének majd lakni, „a székház emeleti jobb szárnyában lesz a főispáni iroda és ugyanott lesz a főispán lakosztálya is".69 Kinevezése után Thoroczkay azonnal kikérte a várostól a városházi főispáni lakás helyrajzát. Mivel a lakosztályt a Szegeden élő Kállay Albert nem vette igénybe, azt hivatalos helyiségekként használták döntően a főispáni ügyintézés ellátására, egy részét azonban az 1895-ben felállított anyakönyvi hivatal céljaira.70 A mérnöki hivatal első elképzelése szerint az átalakítás költsége 1500 Ft lett volna, s a munka végeztével a főispán rendelkezésére állt volna a városháza emeletén 6 szoba, egy-egy fürdőszoba, konyha és kamra, a pincében - külön lépcsőlejárat mellett - egy mosókonyha, maga a pince és a fáskamra. A hivatalok költöztetésének költségeit ekkor 810 Ft-ra becsülték.71 Első közgyűlésén, 1898 augusztusában a Budapest és Hódmezővásárhely között rendszeresen vonattal ingázó főispán világosan leszögezte: a főispáni lakás megfelelő átalakítása, igazán lakhatóvá tétele a tisztség hódmezővásárhelyi állandósításának egyik alapvető előfeltétele. Az ő átalakítási elképzelése azonban az anyakönyvi 66 W 1900. márc. 25. 67 HMV 1900. márc. 22.; W 1900. márc. 22. 68 HMV 1900. ápr. 5.; W 1900. ápr. 5 69 CSML HL F isp. ir. I. 57/1898.; VNó 1898. jún. 24. 70 HMV 1898. jún. 26.; VNó 1898. jún. 26. 71 W 1898. júl. 17.
