Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
34 hivatal teljes elhelyezésével járt volna együtt. A közgyűlésen Deák Mihály főmérnök terjesztette elő a főispáni hivatal helyiségeinek lakássá alakításának terveit, melyek azonnali megvalósítását a törvényhatósági bizottság csak igen szűk többséggel, 45:40 arányban rendelte el. Cserébe az átalakítási költségekhez való hozzájárulásaként Tho- roczkay főispán felajánlotta a városnak évi 600 Ft-os, a belügyminisztérium által neki utalványozott lakbérét. (Thoroczkay Viktor éves főispáni fizetése egyébként 4000 Ft volt, a lakbér ezen felül járt neki, valamint elődeihez és a későbbi főispánokhoz hasonlóan az összes hazai vasútvonalon érvényes éves bérlet.) A lakássá való átalakítás a gyakorlatban a megfelelő helyiségek rendelkezésre bocsátása (azaz az ott működő hivatalok máshová költöztetése) mellett a fűtéssel és világítással való ellátásukat jelentette, emellett pedig a főispán rendelkezésére álló fogat elhelyezésére alkalmas istálló és kocsiszín berendezését.72 A tényleges áthelyezési munkálatok - további módosításokkal - 1898. szeptemberoktóber fordulóján kezdődtek meg, s velük párhuzamosan megindult a főispáni lakosztály átalakítása is.73 Az átalakítás költségei az 1898. decemberi közgyűlésen kerültek a törvényhatósági bizottság tagjai elé: összesen 4245 Ft 67 kr-t tettek ki a munkálatok, amelyből ekkor még csak kb. 2240 Ft-ra volt - közgyűlési határozat alapján - fedezet. Az átalakítást igyekeztek már eleve a haladó korszellem szerint szervezni, így a városban éppen bevezetés előtt álló villanyvüágítás alapján már a főispáni lakosztályt is villanyvezetékkel ellátva tervezték.74 A hiányzó költségek fedezésének módja (a regále- kötvények árából kívánták kölcsönként felvenni) azonban komoly közgyűlési vitát generált leginkább annak kapcsán, hogy a tanács már miért nem eleve e nagyobb összeg elfogadtatásával lépett eredetileg is a közgyűlés elé? Endrey Gyula ellenzéki képviselő vizsgálatot sürgetett, hogy minden tervezett átalakítási munkára tényleg szükség van-e a főispáni lakosztálynál, és mi indokolja a tervezett költség kétszeresének elköltését. A közgyűlés végül csak 59:54 arányban fogadta el a tanács javaslatát.75 A belügyminiszter 1899 márciusában hagyta jóvá a regálekötvények árára a város 4 és fél százalékos kamatra történő kölcsönkérelmét, melyből nemcsak a főispáni lakás átalakításának a pluszköltségeit kívánták fedezni, hanem a nyári színkör pótmunkálatait is.76 1899 februárjában már a fővárosi ellenzéki sajtó is felfigyelt a vásárhelyi főispán lakásügyére, mégpedig annak berendezési költségei kapcsán. Akként interpretálták a kérdést, hogy „közpénzekből, regale kötvények árából vonják be a szobái kárpitjait és az útadóból készítenek neki nagy tükörablakokat". A dühöngő politikai elfogultság lenyomataként kezelt írások valóságalapját az adta, hogy a beszerzendő kellékek között a főispán újabb 224 Ft értékben felsorolt olyan cikkeket is, melyekre tényleg el le72 CSMLHLKözgy. jkv. 395/1898. (08. 19.);CSMLHLF isp. ir. I. 65/1898.; HMV 1898. aug. 20.; VNó 1898. aug. 20.; W 1898. júl. 10. 73 HMV 1898. okt. 2. 74 CSML HL Közgy. jkv. 642/1898.(12. 16.); HMV 1898. dec. 11.; VNó 1898. dec. 17. 75 CSML HL Közgy. jkv. 642/1898.(12. 16.); HMV 1898. dec. 18.; W 1898. dec. 15., dec. 18., dec. 22. 76 VV 1899. márc. 16.
