Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
24 Hódmezővásárhelyre helyezését. Indoklásában első helyen a város társadalmi viszonyait, szocializmus felé hajló törekvéseit említette, ennek ellenére állandó katonaságot még hosszú ideig nem helyeztek Hódmezővásárhelyre. Az elutasítást tartalmazó miniszteri leirat indoklása szerint Hódmezővásárhely bel- és külterületén ebben az időszakban megnyugtató módon emelték az állandó csendőrség létszámát, ráadásul küszöbön áll a város rendőrségének újjászervezése is.10 1900. július 1-jétől megvalósult a külterületi csendőrség felállítása a helyi létszám emelésével. A belügyminiszter engedélye alapján egyrészt 8 fővel emelhették a város belterületén a csendőrök számát, másrészt pedig a külterületen háromszor 8 fős lovas csendőrség felállítására nyílt lehetőség, amit a helyi kormánypárti sajtó kifejezetten „főispánunk legsajátabb érdemének" nevezett.11 1901. július végén pedig Fejérváry Bertalan honvédelmi miniszter arról értesítette a várost, hogy belátható időn belül nincs lehetőség katonai csapattest Hódmezővásárhelyre költöztetésére.12 Utasítások és rendeletek Hódmezővásárhely egyöntetű lelkesedéssel és bizakodással várta az első önálló főispán munkába állását, és Thoroczkay Viktor igyekezett is megfelelni e várakozásoknak. Kifejezetten lelkesítőén hatottak azok a mondatok, melyeket székfoglalója alkalmával hallhattak tőle a vásárhelyiek: „Új vért akarok a társadalom és közélet ellankadt ereibe önteni. Felszabadítani akarom a maradiság nyomása alól, mely a haladó kor keretébe be nem illik."13 Az elmondottak értelmében óriási lendülettel fogott teendőihez, s korábban szokatlan módszereket alkalmazva igyekezett bizonyítani, hogy tényleg új időszámítás kezdődött a helyi főispánság történetében. Ez volt vele szemben az elvárás: a korábbiakkal ellentétben nem passzív szemlélő, más városok érdekeit előtérbe helyező főispánt várt Vásárhely, hanem „cselekvésében erélyes, czéljaiban öntudatos, intézkedéseiben akaraterős kormányzót".14 Megkapták; más kérdés, hogy utóbb éppen e lendületes, céltudatos, ellenben kellően talán át nem gondolt, s bizonyos érdekeket sértő cselekvések jelentették a főispán végzetét. Thoroczkay egyik első és legfontosabb rendelete az 1897 végére esedékes új szervezeti szabályzat mielőbbi végleges elkészítésével állt kapcsolatban. 1896 januárjában már bizottságot küldött ki e célból a közgyűlés, de a munkálatok hamar megakadtak, és Kállay Albert időszakában nem is készült el az új szabályrendelet. A frissen beiktatott főispán utasítására 1898. július 21-én ült össze újra a szabályzat elkészítésére kijelölt bizottság. Thoroczkay deklaráltan arra törekedett, hogy a város kezdjen magának köz- igazgatási tisztviselőket nevelni, alkalmazzon minél több gyakornokot e célból, akik ké10 OL BM Ein. ír. 6260/1898., 4006/1899., 1945/1900.; CSML HL F isp. ir. I. 135/1898.; W 1898. nov. 3., nov. 10.. 1899. márc. 12.;VNó 1899. márc. 21., márc. 22.; CSML HL Közgy. jkv. 295/1899. (06. 30.) 11 CSML HL Közgy. jkv. 307/1900. (05. 09.); HMV 1900. febr. 18.; VV 1900. febr. 18. 12 HMV 1901. aug. 1. '-’HMV 1898. júl. 10. 14 HMV 1898. júl. 7.
