Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
25 sőbb kvalifikált hivatalnokként teljesedhetnek ki munkájukban.15 A szervezőbizottság azonban - Thoroczkay hivatalba lépése óta Vásárhelyen először - ellentmondott a főispánnak: mivel megbízatásukat a közgyűléstől kapták, munkájukat az addigi alapokon kívánják folytatni, a főispán pedig észrevételeit e munkálatok befejezése után is megteheti majd. Az „addigi alapok" ugyanis azt jelentették, hogy a szervező bizottság kijelentette: nem hajlandók szaporítani a hivatali személyzet létszámát; márpedig a főispáni elképzelés a közigazgatási gyakornokok rendszeresítéséről éppen ezzel járt volna.16 1899 októberében hét napos tárgyalás után fogadta végül el Hódmezővásárhely rendkívüli közgyűlése a szervezeti szabályzat végleges szövegét,17 majd még novemberben külön a tiszti fizetések ügyét.18 A belügyminisztérium - számtalan módosítási javaslattal - csak 1901 márciusában küldte vissza a városhoz az új szervezeti szabályzatot, a módosításokat pedig már rögtön a márciusi vásárhelyi közgyűlés tárgyalta.19 A szabályzat végleges minisztériumi jóváhagyására mégis csak 1901. szeptember 5-én került sor - amikor lassan már egy új szabályzat elkészítése vált volna aktuálissá.20 A főispáni kinevezésekhez kötött tisztségek betöltésénél új módszert alkalmazott Thoroczkay: a megüresedett tisztségekre nem a helyi közigazgatásból nevezett ki új embereket, hanem máshonnan - főleg a fővárosból - hozott magával kevésbé ismert, fiatal, de legfőképpen erélyes tisztviselőket, akiknek jelentős része azonban a főispán leköszönése után hamarosan szintén továbbállt a városból. így került a nyugdíjazások útján megüresedett főszámvevői posztra Bibithi Horváth László, a főkapitányi állásra Hadady Endre, az első almérnöki tisztségre Kubina András, majd Kömyei Lajos.21 Közülük a főszámvevő kinevezése komoly botrányt okozott, ugyanis Bibithi Horváth megbízásával a főispán nem várta meg az előd nyugdíjaztatásának jogerőre emelkedését, s mellőzte az ilyenkor megszokott, bár nem előírt nyilvános pályáztatást is. Mindezt azzal indokolta, hogy a főszámvevői állás fontossága nem engedi meg azt sem, hogy a végleges rendezésig hátralévő néhány hétben üresen álljon, de eljárása rögtön magával vonta a helyi politikai ellenzék támadássorozatát; főispáni túlkapásként, a törvényes formáknak éppen a törvényesség őre által történt megsértéseként értelmezték. Bibó Lajos törvényhatósági bizottsági tag, a Vásárhely és Vidéke felelős szerkesztője meg is fellebbezte mind a Banga nyugdíjazását elrendelő közgyűlési döntést, mind a főispán eljárását. Thoroczkay erre egy szombati napon váratlanul Vásárhelyre érkezett, és hatályon kívül helyezte az új főszámvevő kinevezését Banga Péter nyugdíjazásának jogerőre emelkedéséig.22 15 VNó 1898. júl. 23., 1899. márc. 28., ápr. ll.;CSMLHLF isp. ir. I. 10/1898. 16 VNó 1898. júl. 26., júl. 27.; W 1898. okt. 9. 17 CSML HL Közgy. jkv. 540/1899. (10. 04.), 543/1899. (10. 05.), 546/1899. (10. 07.), 549/1899. (10. 09.), 552/1899. (10. 10.), 555-558/1899. (10. 11.), 561/1899. (10. 13.) 18 CSML HL Közgy. jkv. 676/1899. (11. 23.) 19 HMV 1901. márc. 7., márc. 10., márc. 14. 20 W 1901.szept. 15. 21 OL BM Ein. ir. 4006/1899. 22 CSML HL Közgy. jkv. 65/1899. (02. 09.); VV 1899. márc. 19., márc. 25., márc. 30.
