Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
IV. Honismereti események megyénkben
146 Nagyszentmiklós mintegy 14000 lakosú város. Temes megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re, közel a magyar határhoz. A kirándulásra készülve, előzetes tájékozódásunk alapján több fontos ismeretet szereztünk a város történetéről. A település a Csanádi püspök birtoka volt. Marczali Dózsa püspök 1421-ben nyerte adományként Zsigmond királytól. Lakosai a török hódoltság alatt már nem akarták földesuruknak elismerni a püspököt. A 17. század első felében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lippai vitézeinek adományozta. Gyakran változtak tulajdonosai. A török kiűzése után, 1718 óta a temesi bánsághoz tartozott. 1752-ben 40 német család költözött ide, így keletkezett Németnagyszentmiklós. 1779-ben Torontál vármegyéhez került, majd 1781-ben a gróf Nákó család lett a földesura, mivel Kristóf és Cirill megvásárolták. 1787-ben országos, 1837-ben hetivásárok tartására kapott szabadalmat. A 19. sz. végén több mint 10 ezer lakosával Torontál vármegyében - Kikinda, Nagybecskerek és Zsombolya után - a negyedik legnagyobb mezővárosnak számított. Különösen felkeltette érdeklődésünket, hogy a magyar kultúrának és tudománynak milyen sokat adott ez a város híres szülöttei révén. A legjelesebb közülük Bartók Béla (1881-1945) világhírű zeneszerző, zongoraművész és folklorista zenetudós, akinek emlékhelyeit leginkább szerettük volna megtekinteni. De innen származott Révai Miklós (1750- 1807) is, korának legnagyobb nyelvtudósa, az első magyar nyelvű lapnak, a Magyar Hírmondónak a szerkesztője, 1802-től a pesti egyetem tanára, a nyelvtörténeti módszer úttörője, a magyar helyesírás elméletének kidolgozója, a Halotti beszéd első elemzője (1803). Valószínűleg kevesen tudják, hogy Heim Péter (1834-1904) mérnök, a magyar posta- és telefonhálózat kiépítője is itt született, akinek fiáról, Heim Pálról nevezték el a budapesti gyermekkórházat. Egyesületünk makói tagjai különösen örömmel gondoltak arra, hogy eljutnak Espersit János (1879-1931) neves makói ügyvédnek, Juhász Gyula legjobb barátjának, József Attila atyai pártfogójának, a Köztársaság Párt egyik alelnökének szülőhelyére. Sajátos kapcsolódás, hogy Makai Ödön (1889-1937) ügyvéd, József Attila gyámja és sógora is itt született. Herman Lipót (1884-1972) festő, grafikus, Madarász Emil (1884-1962) festőművész, Fenyves Ferenc (1885-1935) költő, a szabadkai Bácsmegyei Napló főszerkesztője, Nikodemusz Elli (1923-1989) műfordító, költő is innen indult művészi kiteljesedése felé. Széles körben ismert kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1799-ben a város határában találták meg az avaroknak tulajdonított aranykincset, amely jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható. Az aranyedények a legmagasabb ötvösművészeti színvonalat képviselik, páratlan régészeti és művészettörténeti jelentőségűek. Nagyszentmiklóson a Bartók Béla tiszteletére emelt szoborkompozíciónál (Jecza Péter alkotása) várt bennünket Velcsov Margit tanárnő, aki örömmel vállalta a magyar csoport vezetését kedves városában. Először a város széléhez közeli, 1799-ben alapított, a Babe§ utca végén ma is álló földműves-iskolához vitte minket, amely fontos szerepet játszott akkor a község életében. Ennek igazgatója volt 1863-tól haláláig a zeneszerző nagyapja, Bartók János (1816-1877), utána pedig fia, a zeneszerző édesapja, id. Bartók Béla (1855-1889) szintén haláláig.
