Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
IV. Honismereti események megyénkben
147 Innen a német temetőbe vezetett az út a Bartók család sírjaihoz, majd megnéztük Bartók Béla feltételezett szülőházának kétnyelvű Bartók emléktábláját. Ezt követően egy különleges helyet tekinthetett meg a csoport, a város római katolikus templomát, amelyet Nákó Sándor építtetett 1824-ben, és Kőszegi László püspök szentelt föl. Előbb az altemplom kriptájában a Nákó-síremlékek között hallhattak a Nákó család történetéről, majd a templomban Révai Miklós emléktáblája előtt tisztelegtek a kései utódok, és Nákó Berta egy festményére vethettek néhány pillantást messziről a római katolikus templom belsejébe. A település egyik legrégebbi emlékén, Nepomuki Szent Jánosnak a templomkertben álló szobrán 1757-es évszám olvasható. A templom bejárata előtti szökőkúttól szép látvány ragadja meg a vendéget, itt kezdődik a Nákó-kastély felé vezető, szépen gondozott, padokkal, bokrokkal, virágokkal díszített sétálóutca. Az utca végénél kiszélesedő téren látható az 1893-ban épült városháza. A tér másik oldalán áll a város legreprezentatívabb épülete, amelyet Nákó Kálmán építtetett 1864-ben. A tornyos Nákó-kastély ad otthont a művelődési háznak, és 1981 óta itt van a Bartók-termet is magába foglaló városi múzeum. Sajnos a kastély egykori kincsei csak régi dokumentumokban szerepelnek, pedig valóságos múzeum volt itt 5000 kötetes könyvtárral, Cinquecento-oltárral büszkélkedhetett. A szalonban volt Nákó Kálmánná Bobdai Gyertyánffy Berta kiváló művésznő több festménye, és Franz Áriámnak Nákó Kálmánnéról festett lovas képe. A híres nagyszentmiklósi aranylelet másolatain kívül volt itt Velencéből származó szobor, Nákó Kálmán gróf első afrikai útjáról hozott trófeák, valamint spanyol és olasz mesterek festményei. 1688-ból két Mária Terézia korabeli és egy 15. századi sekrestyés szekrény. Gazdag porcelángyűjtemény, több régi értékes berakott szekrény és egy ékszerkazetta, benne Richard Wagner, Liszt Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Jókai Mór levelei. A fogadóteremben ezüstből vert ötvös remekek, faragott és berakott régi szekrények, 15. századi festők alkotásainak másolatai, az ebédlőben ó-japán porcelángyűjtemény. S bár mindezekből semmit nem láthattak ma a Csongrád megyei honismerők, mégis megilletődötten nézegették Bartók Béla életének, népzenei gyűjtőmunkájának dokumentumait, hálás örömmel hallgatták Velcsov tanárnő magyarságszeretettől áthatott, nélkülözhetetlen szavait, hiszen magyarázatai nélkül sokkal kevésbé tudták volna értelmezni a látottakat, mert a feliratok - sajnos - csak román nyelvűek voltak. A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület nemzeti színű szalaggal díszített emlékkoszorúját ebben a teremben helyezték el tiszteletük jeléül Bartók Béla mellszobrának posztamensére a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának koszorúja mellé. Egyesületünknek a magyar-román határon is átnyúló honismereti programja stílusosan a nagyszentmiklósi Bartók-emlékmű előtt közös fotók elkészítésével ért véget. Hálás köszönettel őrizzük emlékezetünkben ezt a honismeret és a barátság jegyében együtt töltött, élményeket, új ismereteket nyújtó, szép nyárvégi napot.1 PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA Megjelent a Honismeret folyóiratban a 2012. évi 1. sz. 57-59. oldalán.
