Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Farkas Béla főispánsága (1932–1935)
pesti tüntetés óta országosan, kormányzati szinten is erőteljesebben félt szociáldemokratákkal.1240 A december közepi főispáni beiktatás végén a párt részéről Takács Ferenc bizottsági tag is szót kapott - „Tiborcként állunk itt ünnepélyes hangulat közepette” ahol beszélt a város tízezer szenvedő ínségeséről, a közéjük egyre nagyobb létszámban lecsúszó kisiparosokról, kispolgárokról. A kormány első és legfontosabb kötelességének a munkanélküliség megoldását nevezte, ami nem sikerülhet az ország demokratikus átalakítása, az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése, az egyenlőség tényleges megvalósítása nélkül: „ne érezze a munkás és más kisember, hogy amikor a gyülekezési és egyesülési jogról van szó, akkor bizonyos vonatkozásban sérelmek érik.. .”.'“41 A beiktatáson elhangzottakat alátámasztandó 1933 januárjában Takács Ferenc tette szóvá, hogy november óta a rendőrség valamennyi gyűlésüket betiltotta, hiába ígérte ennek ellenkezőjét Farkas Béla1242 (aki Csongrád megye főispánjaként 1932. március 16-án kelt jelentésében büszkén írta a belügyminiszternek, hogy „hat éves főispáni működésem alatt soha semmiféle gyűlést szocialistáknak nem engedélyeztem, kivéve az országgyűlési képviselő-választásokat és az egyesületek rendes évi közgyűléseit”).1243 A közigazgatási bizottság április végi ülésén Posztós Sándor hozta szóba a munkásság május elsejére tervezett ünnepségének betiltását, kérve a főispánt, hogy legalább egy tüntető séta megtartását engedélyezzék. Farkas válaszában közölte, hogy „a város lakosságát semmiféle beszédek tartásával, tüntető sétákkal, felvonulásokkal megzavarni nem engedem”.1244 1933 márciusában földmunkások keresték fel Farkast munkaalkalmat kérve, a főispán válaszában közölte, hogy az Armentesítő Társulat részére sikerült kieszközölnie földmunkákra félmillió P-t.1245 Májusban elterjedt, hogy miniszter- elnöki államtitkárnak nevezik ki, ebben az esetben pedig Csongrád megye és Flódmezővásárhely főispáni székében is Csergő Károly alispán lenne az utódja,1246 1247 június végén pedig egy fővárosi lap már jövendő belügyminiszterként írt róla, amit azonban a főispán rögtön határozottan cáfolt.1 4 Farkas végül maradt a posztján, s folytatta megkezdett küzdelmét is. Miután Kun Béla helyére 1933. február végén Takács Ferencet választották az Ipartestület elnökévé, a „polgári érzelmű kisiparosság” nyomásának is engedve két hónap múlva megsemmisítették a voksolás eredményét, ezt követően pedig - „május elsejére való tekintettel” 1240 Gergely Jenö-Izsák Lajos: i. m. 68-69. 1241 MNL CSML HL Közgy. jkv. 258/1932. (12. 14.) 1242 MNL CSML HL Főisp. ir. 1/1933.; VRÚ 1933. jan. 3., jan. 8., jan. 21.; VÚ 1933. jan. 3., jan. 21. 1243 Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1919-1944. Szerk. Serfőző Lajos. Szeged, 1977. (A továbbiakban: VDCsMMT 1919-1944.) 31. 1244 VRÚ 1933. ápr. 29.; VÚ 1933. ápr. 29., máj. 2. 1245 VRÚ 1933. márc. 17.; VÚ 1933. márc. 17. 1246 VRÚ 1933. máj. 21. 1247 VÚ 1933. jún. 27. 246
