Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Rónay Lajos főispánsága (1881–1886)
meghiúsíthatja a vizsgálóbizottság megfelelő működését, s leginkább a főispánt és a kir. ügyészt támadták azért, hogy Ábráit mindezidáig nem függesztették fel állásából.234 Szabadsága lejártával Ábrái október 27-én „közmeglepetésre” újra elfoglalta polgánnesteri székét, minek apropóján október 31-éré rendkívüli közgyűlést hívtak össze. A vizsgálóbizottság október 28-án arra kérte a főispánt, hogy a következő közigazgatási bizottsági ülésig függessze fel tisztségéből Ábráit. Rónayt 27-én a polgármester is megkereste egy beadvánnyal, melyben a kialakult helyzetre és egészségi állapotára hivatkozva arra kérte a közgyűlést, hogy részére további egy hónap szabadságot engedélyezzenek. Kérését a törvényhatósági bizottság nem teljesítette.235 Ábrái felkészült az elutasításra, így következő napirendi pontként a főispán a polgármesteri tisztségéről való lemondását olvashatta fel, megelőzve ezzel az állásából való főispáni felfüggesztést. Indoklása szerint a szeptember 16-ai közgyűlésen ellene felhozott, „élete meggyilkolására irányult” vádak súlya alatt testileg és lelkileg annyira megnyomoro- dott, hogy állandó orvosi kezelésre szorul. Lemondását a közgyűlés elfogadta.2’6 Ábrái lemondásával egyúttal megszűnt a vizsgálóbizottság működése is, hiszen lemondott tisztviselő ellen nem lehetett vizsgálatot folytatni. A vizsgálóbizottság így csonka jelentést volt kénytelen a november 17-ei közigazgatási bizottsági ülés elé terjeszteni. A bizottság az ügy iratait kiadta Kovács János tb. főügyésznek (a város tiszti főügyésze Ábrái sógora volt, így esetében összeférhetetlenség állt fenn, az alügyész pedig ügyvédként folyt bele a vizsgált ügybe, ezért kellett tiszteletbeli tisztviselőhöz folyamodni)."’ A december 9-ei közgyűlésen az addigi helyettest, Kristó Lajost választották polgármesterré 109 szavazattal, az ellene induló Nagy Sándor főkapitány 62 voksával szemben.233 238 A köz- igazgatási bizottság Kovács jelentésének vétele után hozott december 15-ei határozata értelmében Ábrái Károly bűnvádi ügyét áttették a közvádlóhoz, a szegedi kir. ügyészséghez,239 amely azonban végül nem indított eljárást ellene. A Kristó polgármesterré választásával megüresedett első tanácsnoki tisztség betöltésére az 1885. január 13-ai közgyűlésen került sor, és a vásárhelyi törvényhatóság történetében ezúttal történt meg először, hogy egy poszt odaítélését főispáni szavazat döntötte el. A két pályázó Szikszay Dénes tanácsjegyző és Draskovics Árpád községi bíró volt, a jelenlévő bizottsági tagok összesen 131 szavazólapot adtak be. Ezek közül egy érvénytelen volt, az érvényes voksok pedig 65:65 arányban oszlottak meg a két kandidáló között. Ekkor következett a 234 HMV 1884. okt. 26., nov. 2. 235 MNL CSML HL Közgy. jkv. 354/1884. (10. 31.); MNL CSML HL Főisp. ir. 93/1884. 236 MNL CSML HL Közgy. jkv. 355/1884. (10. 31.); HMV 1884. nov. 2.; VV 1884. nov. 6.; VK 1884. nov. 2. 237 VV 1884. nov. 20.; VK 1884. nov. 16., nov. 23. 238 MNL CSML HL Közgy. jkv. 395/1884.(12. 09.); VK 1884. dec. 14.; VV 1884. dec. 11.; HMV 1884. dec. 14. 239 MNL CSML HL Főisp. ir. 112/1884.; HMV 1884. dec. 21. 59
