Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Rónay Lajos főispánsága (1881–1886)
A polgármester az ügy kirobbanása után szintén közzétett egy nyilatkozatot a Vásárhely és Vidéke hasábjain keresztül. Ebben nyílt politikai támadásként írja le az esetet, ami beleillik az ellene évek óta tartó „haj tó vadászat” eseménysorába. Állítása szerint a szeptember 16-ai közgyűlés előtt négy hónappal ugyanezeket a vádakat elmondta ellene az egész ügy értelmi szerzője, az apa vádnyilatkozatának készítője és „talán leírója”, Karancsi Dániel bizottsági tag Rónay főispán előtt, s a jelek szerint ennyi idő kellett ahhoz, hogy kellőképpen kitaníthassák az elmondandó vádak előadására a „szerencsétlen félrevezetett öreg és pénzsóvár” Bodrogit. Az ellene bizonyíték nélkül felhozott vádakat nyilatkozatában a polgármester visszautasította, Bodrogit csalónak, hamisítónak és rágalmazónak, Karancsit pedig mindezekben bűnrészesnek, a „legeslegnagyobb gazembernek” nevezte, amivel még saját híveit is megbotránkoztatta.231 232 233 A vizsgálóbizottság elnöke Kovács Ferenc ügyvéd, volt megyei alispán és országgyűlési képviselő lett, tagjai Dobossy Lajos törvényhatósági bizottsági tag és Lévay Ferenc kir. tanfelügyelő (az elfoglalt tanfelügyelő helyére októberben Lázár István póttagot küldték ki), jegyzője Szikszay Dénes városi tanácsjegyző, ami ellen eleinte Ábrái sem tiltakozott. A bizottság szeptember 24-én kezdte meg munkáját, s - a polgármester folyamatos betegeskedése, gyakori ájulásai dacára2 '2 - zavartalanul folytatta október 13-ig, amikor a polgármester kérelmet intézett a közigazgatási bizottsághoz a szerinte elfogult Kovács Ferenc elnök lecserélését kérve egy, az ügyben nem érdekelt közigazgatási bizottsági tagra. Hosszan sorolta régebbi, politikai természetű összeütközéseit Kováccsal, érdekeltként pedig még másik két régi ellenfelét, Karancsi Dánielt és Draskóczy Lajost nevezte meg, egyértelművé téve, hogy az ellene megindított vizsgálatot személye elleni politikai támadásnak tekinti. A közigazgatási bizottság Ábrái kérelmét elutasította. Kristó Lajos helyettes polgármester főispánhoz írt jelentése szerint azonban Ábrái már csak akkor kelt ki a bizottsági elnök személye ellen, amikor a harmadik tárgyalásán belátta, hogy a vizsgálóbizottság kellő mennyiségű terhelő bizonyítékkal rendelkezik ellene, valójában csak a vizsgálat alapos és gyors befejezését kívánja e lépésével hátráltatni, „az eddig nyert bizonyítékok a polgármesterre nézve igen terhelőek”.23' A közigazgatási bizottság határozata ellen október végén Ábrái a belügyminiszterhez fellebbezett, s azzal hátráltatta a vizsgálat folytatását, hogy fellebbezése elbírálásáig nem volt hajlandó a bizottság színe előtt megjelenni. A vizsgálat eredményéig a polgármestert állásából nem függesztették fel, de ő hatheti szabadsága miatt október végéig egyébként sem látta el tisztségét, Kristó Lajos helyettesítette. Mikor visszatérése aktuálissá vált, a közvélemény jelentős része úgy vélte, hogy egy ilyen súlyos vádakkal illetett tisztviselőnek nem szabadna állását újra elfoglalnia, ráadásul polgármesteri tekintélyét felhasználva 231 VV 1884. szept. 25.; HMV 1884. okt. 19. 232 HMV 1884. okt. 19. 233 MNLCSMLHL Főisp. ir. 91/1884.; VV 1884. okt. 16., okt. 23.; HMV 1884. okt. 19. 58
