Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Rónay Lajos főispánsága (1881–1886)
némileg: különvált a pénzügyi és a közművelődési ügyosztály, az építészeti ügyeket pedig a katonai ügyosztály teendőihez csatolták).226 227 228 Hamarosan azonban olyan, korábban elképzelhetetlen események történtek gyors egymásutánban, amelyek teljesen háttérbe szorítottak mindenféle új rendszert, pontosságot és gyorsaságot, alapjaiban rengették meg nemcsak a hódmezővásárhelyi közigazgatást, de Rónay Lajos főispáni pozícióját is. Miközben az évente mechanikusan megtartott számonkérő székek végeztével az aktuális főispán nem győzte dicsérni a tisztikar és hivatali személyzet szorgalmát és működését, a számbíráló bizottság tagjai pedig semmiféle pénzügyi visszaélés nyomait sem tárták fel soha, derült égből villámcsapásként érték Vásárhely közönségét 1884 ősze és 1885 tavasza eseményei, melyek révén évekre a korrupció kifejezés vált a vásárhelyi közigazgatás szinonimájává. Az 1884. augusztus 12-ei közgyűlésen Czuczi János bizottsági tag interpellálta a polgármestert: igaz-e, hogy mikor néhány héttel korábban egy lelei rablás károsultja Ábrái hivatalában nyomozás megindítását kérte ügyében, a polgár- mester azt mondta, hogy előtte tegyen le 500 Ft kauciót, mert anélkül nem indítható nyomozás? Ábrái válaszában elmondta, hogy ő nem foglalkozik rendőri ügyekkel, tényleg járt nála egy lelei ember ittas állapotban, de ő a kapitányi hivatalhoz utasította; kaucióról szó sem volt, éppen hogy a károsult ajánlott fel 500 Ft-ot annak, aki ellopott jószágait előkeríti.22 ' Czuczi és a közgyűlés is tudomásul vette a választ, ez azonban csak előhangja volt az Ábrái elleni összpontosított támadásnak. A közgyűlés másnapi folytatása alkalmával tárgyalták és fogadták el a polgármester hathetes szabadsági kérelmét, melyet egészségi okokból terjesztett elő.22x A következő, szeptemberi ülés pedig már Ábrái régi politikai ellenfele, Draskóczy Lajos törvényhatósági bizottsági tag főispánhoz írt indítványának felolvasásával kezdődött. Ebben azzal vádolta a polgármestert, hogy 1882-1883 folyamán egy hadköteles személynek a katonaságtól való felmentetése érdekében annak apjától, Bodrogi Ferenctől pénzt (2154 Ft-ot, 30 aranyat és 4-5 db lázsiást229 230) és különféle élelmiszereket fogadott el. Az ügy annak köszönhetően robbant ki, hogy mindezek ellenére a kérdéses hadköteles, Bodrogi Sándor mégsem menekült meg a katonai szolgálat alól. A közgyűlésen az apa, Bodrogi Ferenc február 19-én kiállított nyilatkozatát is felolvasták. A városban hónapok óta „közszájon forgó” vád okán, valamint a polgármester személyes kérelmére a közgyűlés közigazgatási bizottsági vizsgálatot rendelt el Ábrái ellen. 226 MNL CSML HL Közgy. jkv. 160/1905. (04. 12.); HMV 1905. júl. 16.; W 1905. jún. 4., júl. 18. 227 MNL CSML HL Közgy. jkv. 245/1884. (08. 12.); VK 1884. aug. 17.; VV 1884. aug. 14. 228 MNL CSML HL Közgy. jkv. 274/1884. (08. 13.) 229 Népi ékszer, jellemzően ezüstpénzek színes üvegkövekkel kirakva, gyönggyel keverve szalagra vagy zsinórra fűzve. Vö.: Fél Edit: Népviselet. Budapest, 1962. 230 MNL CSML HL Közgy. jkv. 283/1884. (09. 16.); MNL CSML HL Főisp. ir. 82/1884., 91/1884.; HMV 1884. szept. 21.; VK 1884. szept. 21.; VV 1884. szept. 18. 57
