Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Kozma György főispánsága (1935–1938)

tember 1 -j ével, ami az OTI kirendeltségének elvesztése után rövid időn belül már a második hasonló, komoly veszteség volt a vásárhelyiek szemében.1286

A szociáldemokratákkal szemben valamivel visszafogottabban kellett viselkednie elődjénél. Takács Ferenc immár országgyűlési képviselő, ami nagyban meghatározta a velük szembeni főispáni fellépés minőségét. 1935. szeptember 5- én a főispán így jellemezte a helyzetet belügyminiszter bátyjának: „Flódmezővá- sárhelyen a legutóbbi képviselőválasztás alkalmával egyenesen megdöbbentő volt, hogy a mandátumokért versengő három párt közül a legtöbb szavazatot a Szociáldemokrata Párt vitte el, és a legkevesebbet a Nemzeti Egység Pártja kapta. Ezt a helyzetet a megválasztott Takács Ferenc szociáldemokrata párti képviselő teljes erővel használta ki, és különösen a parasztságra feküdt rá. Rendkívül ügyesen intézte dolgát, mert a hozzám érkezett jelentések szerint sohasem izgatott, sohasem sértette a nemzeti érzést, még kevésbé a vallást, s ezzel a sima modorával nagy tömegben nyerte meg magának a kisgazdákat. Képviselői beszámolóit betiltani már csak azért sem lehetett, mert az elutasításra indokot nem lehetett volna találni.”1287

A szeptember 22-re kitűzött képviselői beszámolón mégis történt egy incidens (a főispán szerint félreértés, „sajnálatos tévedés”), a rendőrök a vendégképviselők (Kéthly Anna, Farkas István és Malasits Géza) felszólalását nem engedélyezték, ugyanis név szerint nem szerepeltek a rendőrségi engedélyező okiratban, Takács beszéde pedig rendőri felszólítás után félbeszakadt.1288 Az 1936. augusztus 31-ei közgyűlésen nyílt összetűzésre is sor került, Karácsonyi Ferenc megjegyzéseket tett a főispánra („ha ide szabadversennyel hoznánk főispánokat, akkor fele, vagy negyedárért is kapnánk”), amiért addig példátlan módon a közgyűlés megállapította az ún. széksértést, Karácsonyinak helyben le kellett fizetnie 50 P bírságot, csak így maradhatott a teremben.1289 Karácsonyi és Takács Ferenc későbbi közgyűlési szereplései alkalmával mind Kozma, mind utódja, Kászonyi Richárd többször is megállapíttatta a széksértés vétségét.

1286 MNL CSML HL Főisp. biz. ir. 45/1935.; VRÚ 1935. jún. 15., szept. 1.

1287 VDCsMMT 1919-1944. 533-534.

1288 MNL CSML HL Főisp. biz. ir. 100/1935.; VÚ 1935. szept. 26.

1289 MNL CSML HL Közgy. jkv. 155-156/1936. (08. 31.) A széksértés intézményét az 1929. évi XXX. te. vezette be. A 30. § értelmében az állam és a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használó, a tanácskozás méltósága ellen vétő, a közgyűlés egyes pártjait vagy tagjait sértő kifejezéssel illető törvényhatósági bizottsági tagot az elnöknek figyelmeztetnie kell. Ha ezután rögtön nem vonja vissza a sértést, a tanácskozást zavaró, annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, és azt megintés, vagy rendreutasítás után is folytatja, akkor széksértést követ el. A széksértés kimondását a tiszti főügyész indítványozza, melyről a közgyűlés hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, jogerősen határoz. A széksértés megállapítása után az elnök megvonja a szót az érintett bizottsági tagtól, és felhívja a tiszti főügyészt, tegyen indítványt a pénzbírság mértékét illetően. A büntetés 500 pengőig terjedhető pénzbírság, amit a törvényhatóság szegényalapja javára kell fordítani. Az elmarasztalt bizottsági tag jogait a bírság befizetéséig nem gyakorolhatta; ha nyolc nap alatt sem fizette azt be, elvesztette bizottsági tagságát.

255