Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Kormánybiztos főispánok (1918–1920)

Néptanács tagjai közé kinevezte Szántó Kovács János leányát, Szűcs Istvánnét is, akit a helyi sajtó a közügyek terén ilyen magas szinten megbízatást kapott első nőként ünnepelt. A következő napokban tervezték ugyan összehívni a Néptanácsot, de a belpolitikai események gyorsan más irányt vettek.1008

Március 21-én a proletárdiktatúra bevezetése jelentősen átírta a helyi erőviszonyokat is, a Tanácsköztársaság kikiáltását1009 követően március 22-én szétküldött körtávirat értelmében a belügyi népbiztos felmentette állásából a kormánybiztosokat, így Jócsák személyi döntései már nem léphettek érvénybe. A helyi végrehajtó hatalom is a Munkás- és Katonatanács négyfős direktóriuma (Borsi János, Posztós Sándor, Kovács Imre, Arany János) kezébe került 22-én, ők pedig tudomásul vették, hogy továbbra is a Kun Béla által behelyettesített Medveczky Imre végzi a polgármesteri teendőket.1010

1919. április 29-én a Tiszáig előretörő román királyi hadsereg megszállta Hódmezővásárhelyt is, a proletárdiktatúra és a direktórium korszaka véget ért a városban, a megszállók május 8-án helyreállították a forradalom előtti rendet.1011 Vojna román kapitány május 7-ei szóbeli intézkedésével ekkor a helyettes polgármesterre ruházta egyúttal a város főispáni teendőit is, így a 45 éves Medveczky Imre lett végképp a legfontosabb helyi közigazgatási szereplő ebben az ideiglenes helyzetben. Főispáni megbízatását a helyi lapokban május 8-án hirdetményben közölték a lakossággal. A központi hatalomtól elzárt városban a főispáni teendők gyakorlatilag a városi személyi ügyekre: kinevezésekre, behelyettesítésekre korlátozódtak.1012

Medveczky jó hivatalnokhoz illő ügybuzgalommal, valamint a megszállóktól kapott utasítások pontos végrehajtásával látta el bokros teendőit. Rendszeres felhívásokat tett közzé a román megszállással kapcsolatos tudnivalókról és változásokról, hivatali átszervezéseket hajtott végre, a megüresedett álláshelyekre pályázatokat írt ki. Feloszlatta a direktórium által felállított hivatalokat, az ott alkalmazott tisztviselőket más beosztásba helyezte. Megszüntette az egyes hivataloknál bevezetett bizalmi állásokat, emellett 17 tisztviselőt és hivatalnokot nevezett ki főispáni jogkörénél fogva tiszteletbeli tisztségekre.1013 Először fordult azonban elő a vásárhelyi főispánság történetében, hogy egy tiszteletbeli

1008 MN 1919. márc. 22.; VMÚ 1919. márc. 23.

1009 Romsics Ignác: i. m. 121-130.; Gergely Jenő-Izsák Lajos: i. m. 35-38.

1010 Makó Imre: Jócsák Kálmán. In: Hmv. tört. aim. 182.; Makó Imre: Medveczky Imre. In: Hmv. tört. alm. 141.; MN 1919. márc. 25.; VMÚ 1919. márc. 27. A direktóriumi tagok közül Arany János számvevő városi hivatalnok volt, akit e szerepvállalásáért állásából 1920. március 6-án felfüggesztettek és fegyelmi eljárás alá vontak. Az 1925. február 20-án jogerőre emelkedett ítélet alapján hivatalvesztéssel bűnhődött. Ld. MNL CSML HL Közgy. jkv. 95/1925. (03. 26.), 144/1925.(03.26.)

1011 Gergely Jenő-Izsák Lajos: i. m. 39., 46M7.

1012 MNL CSML HL Főisp. ir. 27/1919. foisp., 48/1919. foisp.; Makó Imre: Medveczky Imre. In: Hmv. tört. aim. 141.; Népakarat, 1919. ápr. 30.; MN 1919. máj. 9., máj. 10., máj. 14.

1013 MNL CSML HL Főisp. ir. 2/1919. főisp., 5/1919. főisp., 7/1919. főisp.; MN 1919. máj. 10., máj. 13., máj. 14., máj. 23., máj. 24., máj. 29.

206