Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Kormánybiztos főispánok (1918–1920)

alá, s gyakorolt kifejezetten főispáni jogokat is, így 1919 elején kinevezett több tiszteletbeli tisztviselőt,989 kórházi alorvosokat, Müller Ferencet pedig az ekkor megalakított kórházi nemibeteg-gondozó osztály főorvosának tette meg.99"

Károlyi Mihály köztársasági elnökké választása991 után két nappal, 1919. január 13-án a Károlyi-párt nagygyűlést tartott a Fekete Sas nagytermében, melynek vezérszónoka a kormánybiztos volt. Röviden vázolta az aktuális politikai helyzetet, az ellenségei által egyre jobban sarokba szorított ország állapotát. Összefogásra buzdított: „mi, akik még nem vagyunk megszállva, értsük meg egymást, mert csak így szolgálhatjuk az ország érdekeit. Aki ellenáramlatot szít, az hitvány ember!” Károlyi legnagyobb feladatának a munkáskérdés megoldását és „a mindent felforgatni akaró” bolsevikek letörését nevezte. Ismertette Károlyi Mihály politikai múltját, követelte a nemzetgyűlés mihamarabbi összehívása céljából választások kitűzését. Végül külön szólt a kommunizmusról: „ezek az egész országot máról-holnapra fel akarják forgatni, a magántulajdont meg akarják szüntetni. Ezek ellen csak szervezkedéssel küzdhetünk és nem erőszakkal.” Szép és gyönyörű elvnek mondta a kommunizmust, de csak elvi síkon tartotta lehetségesnek az emberek egyenlővé tételét, gyakorlati úton nem: „a becsületes munkával megszerzett és gyarapítható magántulajdon” híveként jellemezte magát.992 Ez az időszak Kun Béla politikai karrierjének csúcsa, amit társadalmi megbízatások egész sorával honoráltak: ő volt ekkor a helyi Iparegylet, valamint a Kisbirtokos Szövetség elnöke, 1919 januárjában a Héjjahalmi Gazdálkodók Köre, az Első 48-as Olvasó Egylet, valamint a Téglásszéli Kisgazdák és Földmívelők Köre is díszelnökévé választotta.

Az 1919. évi VIII. néptörvény eltörölte a virilizmus intézményét, megszüntette a törvényhatósági bizottságokat, és ún. néptanácsok felállítását rendelte el a legközelebbi törvényhatósági választásokon megalakítandó új képviselőtestület összeüléséig a közgyűlés hatásköre átvételének céljával.993 A vásárhelyi Néptanácsot február 11-én Kun Béla alakította meg, a 20 főből álló tanácsban 6-6 tag képviselte a Károlyi-pártot és a szociáldemokratákat, mellettük tagja volt hivatalból a polgármester, a főkapitány, a főjegyző, a főügyész és 4 tanácsnok. A Néptanács elnöke Kun Béla lett, érdemi tevékenységet azonban Vásárhelyen nem folytattak.994 A kormány határozata szerint a meg nem szállt területeken 1919. március végén írták volna ki a törvényhatósági választásokat,995 erre azonban a proletárdiktatúra miatt már nem kerülhetett sor.

A távozás útjára a kormánybiztos 1919. február 16-án lépett. Aznap a Kisbirtokos Szövetség gyűlést tartott a Tisza Szálló éttermében elnöke, Kun Béla

989 MN 1919. jan. 12., febr. 23.

990 Uo. 1919. febr. 7.. márc. 2.

991 Gergely Jenő~IzsákLajos: i. m. 33.

992 MN 1919. jan. 14.

993 MNLCSML HLFőisp. ir. 316/1919., 378/1919.; MN 1919. febr. 4., febr. 5., febr. 12.

994 MNL CSML HL Főisp. ir. 450/1919.; MN 1919. febr. 12.

995 MN 1919. márc. 1.

202