Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Kormánybiztos főispánok (1918–1920)

beszédével a középpontban. A közelgő választásokkal összefüggésben a kisgazdák, s ezzel kapcsolatban a polgári érzelműek szervezkedésének fontosságáról beszélt, miközben újra elmondta januári gondolatait a kommunizmusról. Azonban ez utóbbit kiegészítette még azzal is, hogy „dologkerülők mindig lesznek, már pedig a dologkerülők közellátásra nem tarthatnak igényt”. Ismét elmondta, hogy a becsületes úton szerzett magántulajdon híve, „szentség a magántulajdon, melyet eltörölni nem lehet”; pártja végcélja a magántulajdon fenntartása. Az egész országban az uralmat átvenni akaró szocialisták, illetve a kisgazdák közötti állandóan fennálló érdekellentétről is beszélt, ami szerinte abból fakad, hogy „az egyik fogyasztó, a másik termelő”, ugyanakkor ismét hangsúlyozta a két tábor közti megegyezés szükségét a rend fenntartása érdekében.996

A kisbirtokosok előtt elmondott beszédével a kormánybiztos azt érte el, hogy mindkét tábor megharagudott rá. A kisgazdák közt volt egy jelentékeny tábor, amely „élő hiénáknak” tartotta a szocialistákat, és tiltakozott a velük való bármilyen együttműködés ellen. Március első hetében pedig a kisgazdapártból egy küldöttség járt a fővárosban, s a kormánynál azzal vádolták Kun Bélát, hogy eladta Vásárhelyt, átjátszotta a szocialisták kezére. Közben a szocialisták is kikérték maguknak a nagygyűlésen elhangzottakat, egyszerű fogyasztókká való ledegradálásukat. A szociáldemokrata párt által a helyi Néptanácsba is delegált Medgyesi János, a Munkás Újság szerkesztője emiatt nem is kért a néptanácsi tagságból: „ilyen kormánybiztosi kézből soha, semminemű kinevezést el nem fogadok”.997 998 Kun Béla a fogyasztó-termelő fogalmak kapcsán magyarázkodni kényszerült, hosszú nyílt levélben reagálva Medgyesi soraira: mivel a kormány minisztereit a Károlyi-pártiak és a szociáldemokraták adják, Hódmezővásárhely közéleti nyugalma pedig szintén e két párt együttműködésén alapszik, így a kormánybiztosi munkát is csak addig lehet végezni, amíg mindkét fél bizalma fennáll irányában.996 Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Tanács egyik február végi gyűlésén a tanács szociáldemokrata tagjai kijelentették, hogy tisztelik ugyan Kun Béla személyét, elismerik a város rendje és nyugalma érdekében kormány- biztosként szerzett elévülhetetlen érdemeit, ugyanakkor kifogásolták, hogy nem volt elég keménykezű a legnagyobb vagyonnal rendelkező polgárokkal, a szerintük a szociáldemokraták és a polgárság közötti ellentéteket minden elképzelhető eszközzel szító „ezerholdasokkal” szemben, s e tekintetben erélyesebb kormánybiztosra vágytak. A közellátási helyzet javítására Kun Béla tett ugyan szerintük lépéseket, azonban azzal, hogy megakadályozta a rekvirálást, növelte a zavargások kitörésének veszélyét, s ezáltal a kommunista eszmék terjedésének kínált táptalajt. így a vásárhelyi szociáldemokraták 1919. március l-jén szocialista kormánybiztos kinevezését kérték a minisztériumtól.999

996 Uo. 1919. febr. 18.

997 Uo. 1919. febr. 19.

998 Uo. 1919. febr. 20.

999 Uo. 1919. márc. 4.; Makó Imre: Jócsák Kálmán. In: Hmv. tört. aim. 182.

203