Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Justh János főispánsága (1917–1918)

jelenlegi kormányt annak megvalósításában.958 Az ország és a harmadik Weker- le-kormány folyamatos, egyre mélyülő válsága főispánjaik állandó „lemondási készültségét” is eredményezte: a helyi lapok tudósításai szerint 1918. május elején 16 főispán, köztük Justh János is beadta lemondását,959 960 posztját azonban vásárhelyi főispánként minden híresztelés dacára november végéig megtarthatta.

Bár 1915 novemberében a törvényhatósági bizottság úgy határozott, hogy a következő év januárjában esedékes általános tisztújítást a háború befejezése és a békekötés utáni három hónapon belül ejtik majd meg, 1918 februárjára egyre kezelhetetlenebbé vált a helyzet. Olyan sok poszt állt már üresen, ami veszélyeztette a mindennapi működést, így a közgyűlés úgy határozott, még a tavasszal betöltik legalább a megüresedett állásokat. Katonai szolgálatot teljesítő jelöltek is pályázhattak, nekik még úgy is segítettek, hogy ha nem voltak a városban, hozzátartozóik is beadhatták nevükben jelentkezésüket. Egyúttal - Kun Béla indítványára - eldöntötték, hogy az évek óta üresen álló árvaszéki elnöki állást is újra betöltik.961’

A pályázat határideje május 4-én járt le, a részleges tisztújítást pedig „liberálisan”, azaz az összes szóba jöhető pályázó kijelölésével az egy héttel később esedékes közgyűlésen hajtották végre, az ekkor magasabb posztra kerültek megüresedett állásait pedig júniusban töltötték be.961 A város polgármesteri tisztségét 1898 óta betöltő Juhász Mihály az 1918. szeptemberi közgyűlésen kérte nyugdíjazását, amit azzal a feltétellel teljesített a közgyűlés, hogy a háború befejezéséig még maradjon hivatalában. Küldöttséget menesztettek a közgyűlés másnapi folytatása előtt az ajánlattal a polgármesterhez, aki azonban egészségi állapotára hivatkozva ragaszkodott azonnali nyugdíjaztatásához, így utódlására az októberi közgyűlést jelölték ki. Justh főispán maga és a törvényhatóság nevében elismerését fejezte ki a távozó polgármester működése kapcsán, sajnálattal búcsúztatta, emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg, arcképét pedig megfesttették a városi tanácsteremben való elhelyezéshez.962 Az októberi közgyűlés Szathmáry Tihamér főkapitánnyal szemben 96:76 arányban Soós István főjegyző, helyettes polgármestert választotta meg Juhász Mihály örökébe.963

A jellemzően a parlamenten kívüli politikai erőkre (Károlyi-párt, Polgári Radikális Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) támaszkodva 1918. október 24-én megalakult „ellenkormány”, a Magyar Nemzeti Tanács mintájára,

958 HMV 1918. jan. 27.,jan. 30., jan. 31.

959 Uo. 1918. máj. 9.

960 MNL CSML HL Közgy. jkv. 48/1918. (02. 25.), 66/1918. (02. 25.), 270/1918. (06. 20.); HMV 1918. febr. 26.; Sarlós Béla: i. m. 244-246.

961 MNL CSML HL Közgy. jkv. 180-193/1918. (05. 11.), 219-225/1918. (06. 20.); HMV 1918. máj. 5., máj. 11., máj. 12.,jún. 12.

962 MNL CSML HL Közgy. jkv. 313/1918. (09. 25.); 321/1918. (09. 26.); HMV 1918. szept. 26., szept. 27.

963 MNL CSML HL Közgy. jkv. 376/1918. (10. 26.), 386/1918. (10. 26.); HMV 1918. okt. 27.; VRÚ 1918. okt. 27.

197