Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Justh János főispánsága (1917–1918)

majd az október 31-én a fővárosban lezajlott polgári demokratikus (őszirózsás) forradalom964 965 hatására november 1-jén a helyi Károlyi-párt és a szociáldemokrata párt megalakította Hódmezővásárhelyen is a Nemzeti Tanácsot. Tagságát a függetlenségi Károlyi-párt, a szociáldemokrata párt, a Munkástanács és a Kisbirtokos Szövetségi Földművestanács küldöttei alkották, elnöke Kun Béla lett, aki a forradalom idején aktívan részt vett a budapesti városháza és főposta elfoglalásában. A Nemzeti Tanács legfőbb feladatának a város belső rendjének biztosítását tekintette, elrendelte a fegyverek beszolgáltatását, korlátozta az este 7 utáni utcai csoportosulásokat, szesztilalmat vezetett be, 1600 főnyi nemzetőrséget szervezett a közrend, a személy- és vagyonbiztonság megvédésére, intézkedett a közellátás javítása érdekében.966

Az őszirózsás forradalmat követően felállt Károlyi-kormány minisztertanácsa 1918. november elején elhatározta, hogy kormánybiztos főispánokat neveznek ki az egyes törvényhatóságok élére: a helyi viszonyokat nem ismerő, inkább pártszolgálatot teljesítő főispánok helyére olyan személyeket keresnek, akik az érintett törvényhatóság legismertebb és legnépszerűbb férfiai közé tartoznak, s őket a főispáni mellett egyúttal kormánybiztosi hatáskörrel is felruházzák.966 Az ún. népkormány erre a posztra Kun Béla országgyűlési képviselőt nevezte ki november 23-án.967 A hivatalos indoklás szerint Justhot Csanád vármegyei teendői annyira lekötötték, hogy a vásárhelyi főispánságot az őszirózsás forradalom kitörése óta már nem tudta kellően ellátni.968 Justh János „igen meleg hangú” levélben búcsúzott el Hódmezővásárhely tisztikarától, törvényhatóságától és lakosságától, köszönetét mondva a főispáni működése alatti támogatásukért.969 Csanádi főispánságábán 1918. december 16-ig maradhatott meg, távozása után kiszorult a közélet mezejéről, a trianoni békeszerződéssel Romániához csatolt birtokán gazdálkodott a két háború közti időszakban.97"

A kormánybiztosok kinevezését és feladatkörét a népkormány az 1912. évi LXIII. törvénycikkre alapozta, amely a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tartalmazza.971 E törvény 4. §-a értelmében háború alatt, de már annak veszélye esetén is a belügyminiszter kormánybiztosokat nevezhet ki az egyes törvényhatóságokba, akik működésük megkezdése előtt a miniszterelnök kezébe teszik le esküjüket. Közvetlenül rendelkezhettek a városi alkalmazottakkal és közegekkel, valamint a csendőrökkel, rendőrökkel és pénzügyőrökkel; hozzájuk közvetlenül intézhettek a kormánybiztosok rendeleteket, melyeket azok haladék964 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 110-121.; Pölöskei Ferenc: i. m. 464-467.; Gergely Jenő-Izsák Lajos: i. m. 22., 25-27.

965 VRÚ 1918. nov. 1.

966 HMV 1918. nov. 8.

967 MNL OL BM Ein. ir. 1918-11-3285.; MN 1918. nov. 24.

968 VRÚ 1918. nov. 24.

969 MN 1919. jan. 9.

970 Mudrák József: i. m. 368.; Makó Imre: Justh János. In: Hmv. tört. aim. 180.

971 Sarlós Béla: i. m. 240-243.

198