Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)

nál folyt még jegyzés. A városi tanács „a város közönsége részére” ekkor 200 ezer K, az őszi jegyzésből újabb 350 ezer K értékben váltott hadikölcsönt.923 924 925 926

Októberben újabb népgyűlést szerveztek a városházán, ezúttal már a III. ha- dikölcsön ügyében, ismét a főispán szervezésében és megnyitó beszédével. A magyarság rettenthetetlen bátorságáról és törhetetlen erejéről beszélt, lelkesítő színben feltüntetve a pillanatnyi háborús helyzetet, ugyanakkor elhangzott az is, hogy „Hódmezővásárhely város közönsége az áldozatkészségben sokkal hátrább áll, mint bármely más hasonló nagy város”. Ekkor már külön propagandabizottság is működött a jegyzés elősegítése érdekében, melynek elnöke Mattiassich Dezső kir. közjegyző volt. A főispáni hadikölcsön-jegyzési irodát 1915 őszén Bauer Gyula ügyvezető elnök, Kmetykó Károly helyettes főszámvevő, Tóth János alszámvevő, valamint Kánitzer Sándor, Balogi Imre, Vékony József, Vata János és Kristó Pál törvényhatósági bizottsági tagok vezették. L4 Csongrád vármegye 1915. decemberi közgyűlésén ünnepelték Cicatricis Lajos főispánt azért, mert az irányítása alatt álló törvényhatóságokban addig összesen 46 millió K értékben történt hadikölcsön-jegyzés, „mely kizárólag a főispán személyes fáradhatatlan agitációjának köszönhető”.923 A hadikölcsönök sikerének előmozdításában kifejtett tevékenységéért a főispánt a pénzügyminiszter királyi felhatalmazásra elismerő oklevéllel is kitüntette 1916 őszén.929

A IV. hadikölcsön (a „győzelem hadikölcsöne”, a „kitartás próbaköve”) jegyzésére - központjában ismét a főispáni irodával - 1916 tavaszán került sor. Propagálása céljából ismét a Fekete Sas nagytermében tartottak népgyűlést április 23-án, a szokásos főispáni agitációs beszéddel.927 Az áprilisi közgyűlésen a város félmillió K-s hadikölcsön-jegyzés mellett határozott - miközben már a városi pénztár fizetőképességének biztosítására, a város szükségleteinek fedezésére is 500 ezer K-s fűggőkölcsönt kellett felvenniük.928 Az V. hadikölcsön- jegyzés 1916 végén, I. Ferenc József halálával egy időben, a hathónapos nemzeti gyász kezdetén következett, a korábbiaknál már jóval kisebb propagandával és lelkesedéssel. Helyi agitációra nem is került sor, a lapok is csak a Budapestről kapott központi felhívást tették közzé, a város ezúttal 300 ezer K jegyzéséről döntött.929 A VI. hadikölcsön kapcsán az 1917. június elejére meghirdetett nép- gyülés immár el is maradt, a város pedig rendkívüli közgyűlésen döntött úgy,

923 MNL CSML HL Közgy. jkv. 127/1915. (05. 26.), 275/1915. (10. 29.); HMV 1915. jún. 8.,jún. 17., okt. 24.; Pölöskei Ferenc: i. m. 460.

924 MNL CSML HL Főisp. ir. 238/1916.; HMV 1915. okt. 19., okt. 20., okt. 22., okt. 24., okt. 31., nov. 17.

925 HMV 1916. jan. 1.

926 MNL OL BM Ein. ir. 1917-2-6216.; HMV 1916. szept. 21.

927 MNL CSML HL Főisp. ir. 813/1916.; HMV 1916. ápr. 19., ápr. 20., ápr. 23., ápr. 26., ápr. 30.

928 MNL CSML HL Közgy. jkv. 108/1916. (04. 25.), 197/1916. (07. 28.); HMV 1916. ápr. 26., júl. l.Júl.29.

929 MNL CSML HL Közgy. jkv. 306/1916. (12. 07.); HMV 1916. dec. 2., dec. 6., 1917. jan. 10.; Pölöskei Ferenc: i. m. 461—462.

191