Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)

hogy nehéz anyagi helyzete miatt a kölcsönjegyzést a belügyminiszteri leiratban foglaltak alapján (azaz a gyámpénztári pénzkészlete terhére) mellőzi, viszont 500 ezer K értékű kötvényt jegyezni „erkölcsi és hazafias kötelessége”, amire a helybeli pénzintézetektől vettek fel függő- és lombardkölcsönöket.90

A háború természetesen hatással volt a város törvényhatóságának és tisztikarának működésére is. Volt tisztviselő, aki hősi halált halt (Tulkán György külterületi orvos), akadt, aki hadifogságba esett (pl. Palócz Imre árvaszéki ülnök), sokan teljesítettek katonai szolgálatot, így a - leginkább nyugdíjazások folytán - megüresedett posztokat a közgyűlés és a főispán nem töltötte be addig, amíg a háború nem ér véget, mondván: mindenkinek meg kell adni a lehetőséget pályázata beadására. Ettől csak olyan esetben tértek el, amikor minden eséllyel induló pályázó itthon volt, ráadásul a tisztség mivolta miatt nem lehetett huzamosabb ideig betöltetlenül hagyni, mint pl. a főpénztámoki állás üresedése 1917-ben. Másrészt 1916 januárjában lett volna újból esedékes az általános tisztújítás, mellyel kapcsolatban az 1915. novemberi közgyűlés a tanács javaslata alapján úgy határozott, hogy azt elhalasztja, s a háború majdani befejezését és a békekötést követő 3 hónapon belül fogják majd megtartani. A törvényhatóság szakbizottságait (közegészségügyi, statisztikai, színügyi, jogügyi, építészeti és szépészeti, állandó népnevelési, a teljesen ismeretlen hadköteleseket puhatoló, mezőgazdasági, lótenyésztési, pénzügyi, számbíráló bizottság) azonban megválasztották.9’1

A háború elhúzódásával fokozatosan változott meg a hangulat és a hangnem is a városban. A kezdeti, társadalmi jótékonykodásra alapozó főispáni fellépés is egyre erőteljesebbé vált, a kormány képviselőjeként Cicatricis immár korábban szokatlan módszerek alkalmazására is rákényszerült. 1916 januárjától rendszeresen jelentek meg a főispáni felhívások a helyi sajtóban pl. a tavaszi vetőmagok beszerzése,930 931 932 vagy éppen a kötelező gabona- és lisztbeadásra való felszólítás tárgyában.933 Közben voltak egyéb feladatai is: a politika - a különböző kórházak érdekei, alapításuk és későbbi megszüntetésük kérdése mentén - a helyi Vöröskereszt Egylet életébe furakodott be, leginkább az egyletbe seregnyi új tagot verbuváló, s velük a régiek ellen fellépő Kun Béla képviselőnek „köszönhetően”. A hónapok óta tartó áldatlan állapotoknak Cicatricis békéltető fellépése vetett véget az egylet 1916. januári közgyűlésén. A város becsülete és jó hírneve érdekében a gyűlésen megválasztottak egy békéltető bizottságot a főispán, Bauer Gyula, Genersich Antal, Kun Béla, Kovács János, Kovács József és László Jenő (azaz a helyi politikai pártok exponensei) részvételével, amely másfél órás „bé930 MNL CSMLHL Közgy.jkv. 138/1917.(06. 12.); HMV 1917. máj. 13., máj. 15.. máj. 27., jún. 3.

931 MNL CSML HL Közgy.jkv. 292/1915. (11. 30.), 11/1916. (01. 26.), 61/1916. (03. 22.); CSML HL Főisp. ir. 267/1916.

932 HMV 1916. jan. 27.

933 Uo. 1916. febr. 8.

192