Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Lukács György főispánsága (1901–1905)
de semmit le nem tagadó” búcsúlevelet intéztek Lukácshoz, külön kiemelve négyéves főispánsága időszakából a tüdővész elleni küzdelem megkezdését, a szanatórium-egyesület létrehozását.701 Közben a közigazgatási bizottság előző heti ülésén Kovács János indítványára jegyzőkönyvben is megörökítették a búcsúzó főispán érdemeit, köszönettel adózva a „távozó államférfinak”. Kovács indítványát 6:2 arányban fogadták el a bizottság tagjai, akik közül Endrey Gyula „megbotránkozását” fejezte ki az indítvány és a határozat kapcsán.702 A volt főispánt tisztelői - Fári Antal és Bereczk Péter aláírásával ellátott - díszes emlékirattal is elbúcsúztatták, melyet személyesen adtak át Lukácsnak 1905 augusztusában. "’ Lukács decemberben ismét megpróbálta a képviselőjelöltséget, de ezúttal Budapest II. kerületében (1882-ben itt érettségizett) szenvedett vereséget a szövetkezett ellenzék jelöltjével, Németh Imrével szemben.704 Miniszteri tisztségéről Lukács az országgyűlés 1906. február 18-án történt feloszlatásakor köszönt le, a darabontkormány második összetételű változatában már nem ő volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter, lemondását az uralkodó 1906. március 6-án fogadta el.70“ A tevékenységével szemben roppant kritikus vásárhelyi lapok is elismerték, hogy már többször távozni akart a kabinetből, azonban annak legnagyobb tekintélyű tagjaként kifejezetten ragaszkodtak a személyéhez, egyfajta törvényes és szakmai „kirakata” volt Lukács György az országszerte illegitimnek tekintett hatalomnak. Ennek ellenére a darabontkormány tagjaként ellene is bírósági eljárás indult a következő kabinet idején, de elítélésükre nem került sor. Fejérváry kormányában való szerencsétlen szerep- vállalása azonban csak időlegesen akasztotta meg Lukács karrierjét, különösen Trianon után lehetett újra gyakrabban találkozni a nevével, bár Gyulán 1910-ben pártonkívüli programjával országgyűlési képviselővé is választották,706 ezt követően belépett a Nemzeti Munkapártba. Trianon után, a Bethlen-éra idején az Egységes Párt tagja lett, 1922-ben és 1926-ban újra elnyerte a gyulai mandátumot. Német, francia, olasz és angol nyelvtudása birtokában bekapcsolódott az Interparlamentáris Unió és a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának munkájába. 1936-ban immár a Független Kisgazdapárt tagjaként indult az esztergomi választókerületben, de ekkor már nem sikerült képviselői mandátumot szereznie. Öt tüdőbeteg-gondozó intézet és szanatórium létesítése fűződik az országban nevéhez, de alapított gyermek-egészségügyi és gyermekvédelmi társaságot is, a szegedi egyetem 1923-ban a hazai közegészségügy érdekében kifejtett HMV 1905. júl. 2. 702 HMV 1905. júl. 2., aug. 6.; VV 1905. jún. 29. 703 HMV 1905. aug. 6. 704 HMV 1905. dec. 10.; VV 1905. nov. 19., dec. 10.; VH 1905. nov. 18., dec. 8.; VRÚ 1905. nov. 14., dec. 8., dec. 9.; Kruzslicz István Gábor: Lukács György. In: Hmv. tört. aim. 169-170. 705 Bölöny József: i. m. 78., 128-129., 223., 343.; Kruzslicz István Gábor: Lukács György. In: Hmv. tört. aim. 170.; VRÚ 1906. márc. 8. 706 HMV 1910. jún. 2. 148
