Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében

A honismereti mozsalom Szentesen

53- Valamikor a Nőbizottságnál kezdtem ezt a jellegű munkát. Amikor a népfront városi alelnöke lettem, elhatároztam, hogy a szocialista brigádokban is megindítjuk a honismereti tevékenységet. Addig a város iskolái értek el kitűnő eredményeket, ettől kezdve már a felnőttek is. Én a honismereti munkában a tájhoz, a városhoz, az emberekhez és a valósághoz való kötődés őszinte kifejezését látom. Mint magyar és történelem szakos tanár, ezt jól felhasználhattam pedagógiai munkásságomban is. Most öröm látni, hogy felnőtt emberek, akik azelőtt nemigen látogatták sem a könyvtárat, sem a levéltárat, és nem forgattak otthon könyveket, lexikonokat, most milyen szenvedéllyel készülnek egy-egy vetélkedőre. A város üzemeinek 60 brigádja jelentette be részvételét, és adott számot az egyhetes versengés során. 11 brigád jutott a döntőbe, és így nekik kellett képviselniük a többieket is. Brigádonként öt ember készült fel, valójában azonban szinte egy-egy üzem segítette ezeknek az embereknek a felkészülését, ily módon valamennyien gazdagodtak, részt vettek a munkában.

A beszélgetést a megérkező vendég, Töltési Imre felelős szerkesztő, a Hazafias Népfront Honismereti Bizottságának titkára, a Honismereti Híradó szerkesztője szakítja félbe. Majd újabb vendégek érkeznek, a versenyző Vízmű Vállalat „Augusztus 20." szocialista brigádjának tagjai, Oltyán Ferencné és Fenyő Erzsébet.- Heten vagyunk - mondja Oltyán Ferencné, aki az „Augusztus 20." brigád rangidős vezetője. - Közöttünk nem egy már anyuka, sőt nagymama. Arra gondoltunk, miért ne tanuljunk. Miért ne segítsük a gyerekeinket a tanulásban, ha arra nekik szükségük van? Tanulunk, hogy taníthassunk, és ezt a városban kibontakozó honismereti mozgalomnak köszönhetjük. Örülünk, hogy a döntőig eljutottak a brigádok, s nem titkolt örömmel mondjuk, mi kezdeményeztük ezt a munkát, a mi brigádunk nevezett be elsőnek, magáénak érezve a Hazafias Népfront városi bizottságának felhívását.- Hogyan kezdtek munkához?- Egy meglehetősen furcsa ötlet adta az indítékot - mondja Fenyő Erzsébet. - Nem tudtuk, hogy az egyes utcanevek kikről szólnak. Előbb cikkeket jelentettünk meg a faliújságon, később közösen is megbeszéltük. Azt hiszem, valahogy így kezdődött.

Az „Augusztus 20." brigád a megyei vízmű vállalat bérelszámoló szocialista brigádja. Néprajzi pályázatokra pályamunkákat küldtek, és azokkal díjakat is nyertek. A Köztársaság Téri Általános Iskolában az iskolaotthont rendezték be, karácsonyra pedig könyveket küldtek a gyerekeknek.- Ha megismerjük tágabb hazánkat, becsülni tudjuk nemzetiségeink törekvéseit, még inkább értékelni tudjuk majd más országok kulturális erőfeszítését - mondja Töltési Imre, amikor a honismereti mozgalom alapvető kérdéseire terelem a szót. - A honismeret út a nemzeti önismerethez, az internacionalizmushoz.-Mi a Hazafias Népfront feladata ezen a téren?- Legfőbb tevékenysége, hogy tudatosan irányított mozgalomként sokakat megnyerjen ennek a munkának az országban; hogy minél többen jöjjenek rá a honismereti