Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
54 A honismereti élet kibontakozása Csonsrád mesyében munka örömére, ízére. Közösségi munkáról van szó. Az eredmények csak egységesen érhetők el, és ez által az alkalmazkodás, az egymás segítése, a kötelességek teljesítése kerül szoros kapcsolatba. Én rendszeresen járok Szentesre, ebbe a nagyon kedves városba, amely országosan is egyedülálló eredményt mondhat magának. Valóban a honismeret városa lett. Lakói - és most elsősorban a szocialista brigádok munkásaira gondolok - nagyszerűen vizsgáztak egy olyan „tantárgyból", amelynek hazaszeretet a neve, és amelynek egy város szellemiségének felvirágoztatása is célja. POLNER ZOLTÁN A Szentesi Honismereti Bizottság utolsó évei (1986-1989) A Hazafias Népfront Szentes Városi Elnöksége 1985. november végi ülésén általános feladatként fogalmazta meg a különböző munkabizottságok megújítását, a vezetőség és tagság személyi összetételének frissítését. Ezzel magyarázható, hogy 1986 elején változás történt a Honismereti Bizottság vezetésében, valamint a bizottsági tagok összetételében. Zsíros Katalin elnök ekkor kért fel engem - az akkor 32 éves levéltári szakembert - a titkári teendők ellátására. A tagság összetételének módosítását elsősorban a fiatalítás szándéka motiválta, valamint az a törekvés, hogy az új tagok bevonása által lehetőleg minden olyan terület, foglalkozási ág, intézmény képviselve legyen a bizottságban, amely kiemelt feladatának tekinti a múlt ápolását, a helytörténeti ismeretek feltárását és terjesztését, a honismereti mozgalom további szélesítését. Ebből adódóan a bizottságban az általános- és középiskolai tanárok mellett nagyobb számban helyet kaptak a szentesi múzeum, könyvtár és levéltár képviselői. Az új összetétel kialakításánál figyelmet fordítottunk a műszaki- és agrárterületen dolgozók bevonására, így a bizottságban megtalálhatóvá vált több termelési ágazat (Árpád Tsz, Pankotai Állami Gazdaság, HÓDGÉP, Kertészeti Kutató, Irodagép, Vízmű, MÁV, Erőtakarmány Gyár) képviselője. A korábbi bizottság legtevékenyebb tagjai - köztük nyugalmazott tisztviselő, református lelkész és tanár - természetesen továbbra is helyet kaptak. A Honismereti Bizottság 25 fővel alakult újjá. A Honismereti Bizottság általános céljait és feladatait az alábbi főbb pontokban határoztuk meg: 1. Feladatának tekinti az egészséges lokálpatriotizmus életben tartását, a város iránti szeretet és ragaszkodás elmélyítését. 2. Szorgalmazza és segíti a múlt értékeinek összegyűjtését és megőrzését, a város múltjának őszinte feltárását. 3. Ápolja a város kimagasló személyiségeinek emlékét. 4. Támogatja a helytörténeti pályamunkák készítését. 5. Segíti a honismereti táborok szervezését. 6. Együttműködik a Városvédő- és Városszépítő Egyesülettel.