Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Bél Mátyás-emlékéremmel és Honismereti Munkáért Éremmel kitüntetett tagjaink
400 Ki kicsoda? lam- és Jogtudományi Karon. Tárgyai a főkollégium mellett középkori eljárásjog, városjog és egyházjog. Máig az SZTE AJTK magyar-, illetve egyetemes jogtörténeti tanszékének egyetemi tanára. Nemzetközileg elismert kutató jogtörténész, a magyar város- és jogtörténet kiváló ismerője. A szegedi Középkorász Műhely egyik alapítója. 2003-tól a történettudományok akadémiai doktora. Több cikluson át az MTA demográfiai bizottságának és történettudományi bizottságának tagja. Referálóként, opponensként és bizottsági tagként több doktori eljárásban vett részt. A Századok folyóirat szerkesztő bizottságának munkájában egy cikluson át tevékenyen részt vett. Főbb kutatási területei: a középkori magyar történelem, a középkori német jogtörténet és a magyar városjog, a Dél-Alföld története és a levéltártudomány. Tudomány- szervezői tevékenysége is széleskörű. Levéltári kiadványsorozatok és a Szeged monográfia legújabb, 5. kötetének szerkesztője. A tudományos munkát hivatali és közéleti tevékenysége mellett sohasem hanyagolta el. Pályáját számadatokban eddig 30 könyv (önállóan és társszerzővel), mintegy 300 cikk és tanulmány, valamint 75 szerkesztett kötet fejezi ki. A történettudomány több területén fejtett ki tevékenységet. Szerkesztőként a „Tanulmányok Csongrád megye történetéből" című sorozat 36, a „Dél-alföldi évszázadok" 27 kötetét szerkesztette. Helytörténetírói tevékenységéről Tóth Ferenc, Makó történetének szakavatott városkutatója így írt: „Te vagy az egyetlen, akinek Makóra, a megyére, az Alföld helytörténeti búvárkodásaira komplex rálátásod van. Nem kívülről szemléled ezeket, hanem szerzőként, szerkesztőként, a tudományos élet irányítójaként három megyére (Csanád, Csongrád, Békés) kiterjedően alkotója is vagy mindennek". Blazovich László ismert medievista. Az Anjou-kori oklevéltár munkálataiban Géczi Lajossal eddig négy kötetet jegyeznek, küszöbön áll az ötödik megjelenése. Város- és településtörténészként főképp az Alföld városai érdekelték. E munkásságát több kötet és számos mérvadó tanulmány jelzi. Blazovich László Hollandiától Németországon át Litvániáig ismert jogtörténész. A „Budai jogkönyv", a „Szász tükör" magyar nyelvű, gazdag jegyzetanyaggal és bevezető tanulmányokkal elkészített változatának közreadója, és most dolgoznak a „Sváb tükör" megjelentetésén. A „Szász tükör" megjelenésekor Heiner Lück hallei professzor a kötetet méltatva azt írta: „Blazovich és Schmidt baglyot vittek Athénba," azaz tudományt a tudomány városába. 2010. október 28-án Magdeburg városa és a magdeburgi Otto-von-Guericke Egyetem ünnepi díszközgyűlésen Prof. Dr. Blazovich László jogtörténésznek, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara egyetemi tanárának adományozta a jogtörténészek kiemelkedő szakmai elismerését, az Eike von Repgow-díjat, a középkori német jogkönyvek és hatásuk kutatásának és közzé tételének terén végzett kiemelkedő munkájáért. Tudományos tevékenységéért számos elismerésben részesült: 2000-ben a Nagyalföld Alapítvány díját, 2001-ben Csongrád megye közgyűlése Alkotói Díját nyerte el. 2004-ben Széchenyi Ferenc-díjat kapott. 2006-ban a Szeged rövid története című műve az „Ev könyve" kitüntető címet nyerte el. 2008-ban „Csongrád megye közművelődéért" díjat, 2009-ben Szegeden is Pro
