Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők
Rési jeles honismerők 391 gű munka „A helytörténeti kutatások módszere és feladatai az oktató-nevelő munkában", amely bizonyos előzetes munkálatok után 1956-ban látott először napvilágot, majd 1963-ban tankönyvként is megjelent. Szántó Imre világosan látta azt, hogy a hely- történeti kutatások milyen fontosak a történeti kutatásban, milyen nagy szerepe van egy-egy település, régió története feltárásának, mennyiben segíti az országos történetet a helytörténet igényes, módszertanilag helyes művelése. Egyértelmű, hogy e kézikönyv jellegű munka hézagpótló volt mind a kutatásban, mind pedig a felsőoktatásban. A későbbiekben, 1968-ban egyetemi jegyzetté átdolgozott formában - A helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései címmel - is megjelent, és több kiadást megért. Szántó professzor helyesen vélekedett úgy, hogy a helytörténet tanítása fontos a főiskolai, egyetemi történelemoktatásban, nemcsak azért, mert a diplomamunkák, szakdolgozatok jelentős részét a hallgatók helytörténetből, saját településük történetéből készítették, hanem azért is, hogy a hallgatók később tanárként maguk is átplántálják tanítványaik leikébe saját „szűkebb pátriájuk" - hogy e kedvenc szófordulatát idézzem - szeretetét, históriájuk iránti kíváncsiságot, érdeklődést, a levéltárakban és könyvtárakban való lelkes búvárkodás igényét. A honismereti mozgalom egyik úttörőjeként hat ismeretterjesztő publikációja is megjelent Egerben, az 1960-as években. Ezekben ösztönözni kívánta a helytörténeti szakköröket, segíteni kívánta a tanárokat az oktatásban. A honismereti mozgalmat a korabeli pártállami propaganda kétségkívül felhasználta a korszellemnek megfelelően az ún. szocialista hazafiság fejlesztésére, amelyet szembe állítottak a korábbi nacionalista hazafisággal. A kétségtelen túlzások - a parasztság egyfajta idealizálása - nem csökkentik a honismereti, helytörténeti kutatások érdemeit, amelynek során sok településről tanulmányok, könyvek készültek. Szántó Imre nemcsak módszertani alapozást adott a honismereti mozgalomnak, amelynek irányítását Heves megyében maga látta el, hanem maga is számos tanulmányt készített egri időszakában főleg Eger és Heves megye helytörténetéről. írt többek között tanulmányokat Heves és Külső-Szolnok megyék 18-19. századi parasztmozgalmairól, a katolikus népoktatás 18-19. századi helyzetéről. Még 1960 megírta szülőfaluja, Al- sópáhok történetét egy rendkívül alapos monográfiában, ezzel is bizonyítva, hogy valóban nemcsak módszertanilag, hanem gyakorlatban is a helytörténeti monográfia avatott mestere. E kiváló munka mellett több tanulmányt írt a Balaton-környéki régió történetéről. Külön érdekesség, hogy az „avar-kori" települések folytonosságának problémájáról is publikált, amely jelzi, hogy korai, régészeti indíttatását sem feledte. Majdnem a teljes magyar történeti vertikumot fedték Szántó Imre egri kutatásai, hiszen az avar kortól, a korai magyar történeten át (egyedül a középkort leszámítva) a 16-17. századi török korra, a 18-19. századra, sőt még a 20. század első felére is kiterjedtek e vizsgálatok. A kutatás tendenciája mindenesetre a török kor felé mutatott, azon belül is a 16. század lett a domináns, meghatározó Szántó professzor munkásságában, de átfogó helytörténeti érdeklődése miatt továbbra is foglalkozott a 18-19. század történetével is.
