Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők
Régi jeles honismerők 385 dor"-ának az ö-zésben elkövetett hibáit. Pályája elején megírta a szegedi paptudósnak, Kálmány Lajosnak, „a legnagyobb magyar folkloristának" (Móra Ferenc) életrajzát. A népköltészeti gyűjtés klasszikusának pályafutása egész életében foglalkoztatta. Róla írott, összegyűjtött tanulmányait nemrég önálló kötetben adta ki. A „Város íródeákja", emlékezetének megőrzője. Az útikönyvírás, a műemlékvédelem, az utcanév-rendezés különösen érdekli. Tanulmányokat ír mindazokról, akik a magyar és egyetemes kultúrában jelentősei alkottak. Kutatásai elsősorban a Monarchia korabeli időszaktól a múlt század középéig terjednek. Azon fáradozik, hogy e helyi értékek, Szeged múltjának kincsei bekerüljenek a köztudatba, s országosan ismertté váljanak. Munkásságában kiemelkedő helyet foglalnak el a szegedi klasszikusok. Dugonics András, Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós életének és műveinek föltérképezője. O figyelt fel pl. először József Attila sajátos fiatalkori szokására: többször is verset írt születésnapjára. Szeged 60. díszpolgára (1992) a Délmagyarország hasábjain is nemzedékeket nevel. A hetvenes évek elején például a várostörténeti „Ki mit tud?" szerkesztője. Negyed századon át (1961-1986) a Somogyi-könyvtár munkatársa. Erőfeszítéseket tett, hogy a könyvtár - mint a neves elődök idejében - elnyerje a tudományos műhely rangját. „Erre kötelezi is nagy múltja: igazgatóinak, a város történetét író Reizner Jánosnak, a nemcsak elbeszélőnek, hanem a néprajztudományban, régészetben, numizmatikában is jeleskedő Tömörkény Istvánnak, a természettudományban és archeológiában egyenként jártas Móra Ferencnek egykori műhelye nemcsak országos, de világhírt szerzett." A könyvtár gyűjteményének gyarapítására és tudományos leírására évtizedek óta példát ad. Kiváló bibliográfus. Személyi bibliográfiákat szerkesztett többek közt Bálint Sándorról, Móra Ferencről, Csefkó Gyuláról. A helyismereti gyűjtemény kiépítését, rendszerezését és katalogizálását nemcsak hirdette, hanem meg is valósította a könyvtárban. Lassan fél évszázada szerkeszti a könyvtár várostörténeti szemléjét, a Szegedi Műhelyt. Megszervezte Kisteleki Ede lányának alapítványát, és a bírálóbizottság elnökeként kétévente díjakkal ösztönzi a helytörténeti kutatást. Kiterjesztette munkásságát azokra, akik Szegeden kezdték pályafutásukat, vagy életük egy része itt játszódott le. Elsőként tárta föl Moholy-Nagy László szegedi pályakezdését. Kevesen tudják, hogy a modern művészet e nagy úttörője az állami főgimnázium, a mai Radnóti Gimnázium tanulója volt. Kutatásainak eredményét Péter László angol nyelvű tanulmányban is közzétette. Erre Steve Yates amerikai professzor (New Mexico) is fölfigyelt. Az amerikai professzor szőregi otthonában kereste fel tapasztalatcserére Péter Lászlót. Péter László foglalkozik olyan jeles zeneszerzőkkel, akik hírnevet szereztek hazájuknak. Egy- egy kötetet jelentetett meg Bartók és Kodály szegedi kapcsolatairól, hangversenyeiről. Kutatásai a sportolóktól a technikatörténetig, a Nobel-díjig vezetnek. Szeged utcanevei (1974) című könyvében a szép, régi, történeti utcanevek eredetét kutatta, és velük megidézte az alföldi város szellemiségének történetét.
