Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők

370

Ki kicsoda?

dolgoztak ki a következő tárgykörben: halász, kubikus, földmunkás, mézesbábos, szólásmód, vőfély, halottsirató. „A gyermekszakkör előszeretettel járt a központban lévő hosszú pádon üldögélő, beszélgető öregekhez a szellemi emlékek gyűjtése végett, melyeknek ők aranybányái voltak. Az idős emberek igen megszerették a gyerekeket." „Tombácz János eltolta talicskán a cimbalmát, tanította a szakkörösöket cim- balmozni, és régi nótákat énekelni." „De nemcsak a diákok szorgoskodtak - újságolta Németh Ferencnek a Pedagógusok Lapja 1964. június 20-i interjúja szerint -, közös ügynek érezte a falu hagyományainak földerítését és ápolását a két doktor is, sőt - sorolja Emmi néni - egyre több felnőtt segítőtársra akadt: Erdei papucsos, Blaskó villanyszerelő, Bereczki kéményseprő, egy takács mester, egy öreg halász személyében. Ki szerszámot adott, ki kicsinyített modelleket készített, ki mestersége hagyományait segítette megörökíteni..."

Számos előadót hívott meg Emmike néni, ilyenkor az iskolai és a fölnőtt szakkör együtt hallgatta a vendégeket. Megfordult a körükben Szegedről Bálint Sándor professzor, Juhász Antal néprajzi muzeológus, majd egyetemi tanár, Mindszent monográfiájának (1996) szerkesztője; Polner Zoltán, a népi imádságok megyeszerte ismert kutatója, Tóth Béla író; Papp Imre szentesi önéletíró (A parasztember élete Szentes tanyavilágában, 1982); Sebestyén Adám székely néprajzi gyűjtő stb. Évről évre javultak, bővültek a megyei múzeumi igazgatóság hirdette pályázatokra készült dolgozatok. Nemcsak az iskolai szakkör tagjai, hanem az idősek is szívesen papírra vetették emlékeiket. Tartottak az öregek számára farsangi és szüreti bált, aratóbált. 1968-ban születésnapján köszöntötték klubtársukat, Gyovai Pált (1885-1976), a jeles mindszenti emlékírót és kőfaragót, a népművészet mesterét. (Szobrainak egy részét a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeuma őrzi. Első önéletrajzát a kubikos élet emlékeiből 1965-ben Emmike néni biztatására írta; díjat nyert vele az országos néprajzi és nyelvjárási pályázaton, és részlete megjelent a Tiszatáj 1971. júliusi számában. Másik önéletírása 1974-ben az Emlékül hagyom... című gyűjteményben.)

„Most 95 évesen is boldogan gondolok vissza a három szakkörömre" - fejezte be emlékezéseit Emmike néni. Megnyugtatta, hogy szakkörei - jórészt kiváló tanítványainak vezetésével - sikeresen működnek tovább. A honismereti, helytörténeti munkát 1972-től Demeter Lajosné (1934-1996) általános iskolai igazgató, halála után Fuchszné Bénák Katalin könyvtárigazgató; a nyugdíjasklubot Molnár Zoltánná Lecza Jolán, majd Jelenfi Istvánná, a rajzszakkört Török Lászlóné irányította. A helytörténeti gyűjtemény ma önálló épületben, a Köztársaság tér 25. sz. gazdaházban látogatható. Ismertetése a Mindszenti Füzetek 1999-ben megjelent 3. számában és 2000-ben kiadott CD-n olvasható.

A mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár állományában Emmike néni alábbi munkái találhatók: Az 581. sz. Hám János cserkészcsapat és kiscserkészcsapat Mindszenten. 1933-1944. A mindszenti emberek élete. Honismereti szakkör: Mindszent. Honismereti szakkör és Öregek Klubja. Ipartestület és a TESZ (Társadalmi Egyesületek Szövetsége) Mindszen-