Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
28 A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében sában és kiadásában megjelent „Csongrád megye évszázadai" című sorozat köteteit.71 Ezután sorra következtek az iskolai helytörténeti olvasókönyvek Szegvár, Csongrád, Vásárhely, Szeged és végül Makó múltjának földolgozásával.72 Ezen utóbbiról állapította meg a jeles tudós levéltáros és honismerő, a Békés megyei Szabó Ferenc, hogy a műfaj legjobbika. Ha a szerzők listáján végigtekintünk, számos egyesületi tagot és honismerőt találunk közöttük, ami szintén erőnk és elhivatottság-érzésünk bizonyítéka. Sajátosan új szemléletet tükröz a műfajon belül Vargáné Nagyfalusi Ilona elképzelése, aki munkatársaival nyolc témakört dolgozott fel az ún. Bíbic könyvekben, és ide kapcsolódó órákat tart az apátfalvi Szigetházban és erdei iskolában. A megyei módszertani központ pedig tanfolyamokat szervezett Bogdán Lajos vezetésével a helytörténeti oktatás témájában történelemtanárok számára, valamint pedagógiai programot alakítottak ki az ópusztaszeri emlékparkban. Több helyen, mint például Szegváron, helytörténeti órákat tartanak a falumúzeumban. A fentiek eredményezték azt, hogy „Iskola és honismeret" címmel 2001-ben október 12. és 14. között Szegeden rendezték meg a harmadik konferenciát e tárgyban. A rendezvénynek a Szegedi Tudományegyetem tanárképző kara adott helyet. Az ünnepi megnyitó után a honismeret, a tudományok, valamint az oktatás összefüggéseiről hangzottak el előadások (Blazovich László, Csorba Csaba, Juhász Antal és Szövényi Zsolt), majd módszervásár következett. Másnap a fenti témában folytatódtak az előadások (Karácsonyi Molnár Erika, Szegfű László, Rácz Fodor Sándor, Besír Anna), délután pedig korreferátumok hangzottak el (Zakar Péter, Péter László, Fábiánná Szenczi Ibolya, Fehér Zoltán, Pintér Gábor, Dienes Dénes, Károlyi Attila). Az előadások az általános iskolai, a közép- és felsőfokú oktatás területéről szólva hangsúlyozták a honismeret oktatásának jelentőségét tapasztalatokat ismertetve és ajánlásokat felsorolva. Este Apátfalván tanulmányúton vettek részt a jelenlévők, ahol a Szigetházat és a Bíbic könyveket mutatta be Vargáné Nagyfalusi Ilona, valamint Móricz Ágnes, a Pátfalváért egyesület elnöke. A tapasztalatcsere a hangulatos vacsorán oldottabb körülmények között folytatódott. A harmadik napon Opusztaszerre látogattak el vendégeink, ahol az emlékpark pedagógiai programjával ismerkedtek meg, továbbá megtekintették a skanzent és az iskolamúzeumot Mészáros Ferenc kulturális munkatárs vezetésével.73 71 I. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1985., n. Szerk. Géczi Lajos-Labádi Lajos-G. Tóth Ilona. Szeged, 1987.; ül. Szerk. Nagy István. Szeged, 1986. 72 Gát László'. A csongrádi történeti olvasókönyv. Mozaikok Csongrád város történetéből. 1982, 5-224.; Források üzenete. Válogatott dokumentumok Csongrád város történetéből, 1075-1948. (Forrásgyűjtemény az általános és a középiskolák számára.) Szerk. Georgiádés Ildikó. Csongrád, 2001.; Mesél a szegvári határ. Helytörténeti olvasókönyv a szegvári általános iskolások számára. írta és szerkesztette: Kovács Lajos. Kiadja: a szegvári általános iskola és a szerző, 1993.; Dr. Patariczáné Kelecsényi Magdolna-Szigeti János-. Lakóhelyünk Hódmezővásárhely. Szerk. Kovács István-Kruzslicz István. Hódmezővásárhely. 1998.; Farkas Csaba: Mesélő dokumentumok. Szeged története írott forrásokban. Szeged, Somogyi-könyvtár. 1999.; Gilicze János-Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében. Szeged, 2002. 73 A konferencia meghívója; Bogdán Lajos egyesülettörténeti összefoglalója: http://csm-honismeret.uw.hu .
