Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenység négy évtizede 29 Az ismeretek közvetítésének a könyvek mindig egyik legfontosabb eszközét jelentették. A helytörténet eseményeinek átadásában nem nélkülözhetők a települések történetét feldolgozó monográfiák/4 a fentebb említett olvasókönyvek sem készülhettek volna el nélkülük. Azon idő tájt, az 1960-as években, amikor elindult a honismereti mozgalom, lehetőség nyílott e munkálatok megkezdésére. Régiónkban e tekintetben Békés megye járt az élen, majd hamarosan felzárkóztak megyénk települései. Mindez nem véletlen, mert a monográfiák írása nagy múltra tekint vissza az egész Alföldön. Ha számadatokat nézünk, ebben előbbre járunk, mint országunk más tájegységei. Megyénkben ma úgy áll a helyzet, hogy a 20. század második felében a 62 település (falu és város) közül 33-nak - több mint a felének - készült el, vagy készülőben van monográfiája, sok esetben példaadó előzményeket követve. A törökkor sivár 150 éve után az élni akarás jegyében született újra számos település. Az újszülöttek kezdték keresni múltjukat, azokat a pontokat, amelyekhez köthető későbbi történetük, amelynek forrásai már folyamatos fondokban megtalálhatóak a levéltárakban. A helytörténeti kutatás és a honismerő szemlélet egymást erősítette megyénkben. A kettő szoros összefüggését példázza, hogy a honismerők nagy és kis települések monográfiáiban egyaránt dolgoztak hol szerzőként, hol szerkesztőként, hol mindkét munkát ellátták. Impozáns teljesítmény. Ha végigtekintünk a listán, világosan láthatjuk, hogy mozgalmunk, egyik legerősebb ágát, vagy munkaterületét jelenti, a helytörténetírás és a monográfiák világa. Sok honismerőből lett helytörténetíró, és helytörténetíróból honismerő. Példákkal nem szaporítjuk e tanulmány sorait, tekintsük végig a jegyzetben szereplő listát, önmagáért beszél. Egyesületünknek ugyancsak a Honismereti Szövetséghez való kötődését fejezi ki az, hogy bekapcsolódott az országos szervezésű, jelentős történeti évfordulókhoz kötődő vetélkedő sorozatokba. Ma már elmondhatjuk, hogy ezek a rendezvények az ismeretek gyarapodásán túl, amelyet a versenyzők és az őket felkészítő tanárok nyertek a készülés során, a honismereti mozgalmat élesztették és erősítették. A versenyzők és tanáraik örömében osztoztak a szervezők, akik a megyei és területi versenyeket bonyolították. A Szövetség és az egyesületek országos megjelenítését, és az egész mozgalom egységesítésének a célját szolgálták a versenyek. Tegyük hozzá középiskolai tanári tapasztalattal, hogy az egymás utáni években többször rendezett vetélkedők könnyen kifárasztják a részvevőket, ez a mi versenyeinket is jellemezte. Éppen jó időben döntött a Szövetség befejezésükről. Példaként említjük: megyénk számos középiskolájából sok csapat indult korábban, az utolsón már csak 24-en vettek részt. Az öt sorozatból háromban a döntőig jutottak csapataink. Az Emese álma (1994-1996) harmadik évi országos döntőjében 12. lett a makói József Attila Gimnázium csapata. 2000-ben a Fölkelt a napunk, Szent István kora című versenyben a szegedi Dugonics András Gimnázium csapata ért el 2. helyezést, 2005-ben a Hős Rákóczi népe vetélke- 74 74 A monográfiák listája a Függelékben csatolva.
