Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret

284

Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból

ros-parti kirándulással egybekötve maradandó élményt hozó osztályprogram része is lehet a beszélgetés a témáról.(Olvasókönyv 2.)

A magyar államalapítás korának néhány jellegzetes személyisége a Maros-vidék helytörténetének is kiemelkedő szereplője. Az István királyunkkal szembeszegülő Ajtony legyőzését megemlítik a tankönyvek, de bővebb ismereteket tanulóink leginkább az olvasókönyv forrásából és kommentárjából kaphatnak. A máig vitatott eredetű nagyszentmiklósi aranykincs művészettörténeti elemzést érdemel. Ajtonyról beszélve ismerhetik meg Csanád vezér kilétét és szerepét a királyi hatalom kiterjesztésének segítésében, és hogy Csanád lett az itt megszerveződött királyi vármegye első ispánja. Ez azért is fontos, mert Makó legnagyobb gimnáziuma a Csanád vezérről elnevezett téren áll. (Olvasókönyv 3-4.) A latin rítusú kereszténység meggyökereztetése az államszervezéssel, a királyi vármegyerendszer kialakításával egy időben folyt, a püspökségek megszervezése István király hatalmának egyik legfontosabb biztosítéka volt. 1030-ban Gellértet, Imre fiának nevelőjét nevezte ki a marosvári (csanádi) egyházmegye püspökévé. Az 1046-47-es pogánylázadás idején vértanúhalált szenvedett, majd az országhatár túloldalán, Csanádon helyezték végső nyugalomra. (Olvasókönyv 5.) A határon túli régiós kapcsolatokat felhasználva el lehet látogatni oda. A Csanád nemzetség ágainak történetét példaként lehet elemezni a középkori földbirtoktulajdon öröklődésének kérdését tanulmányozva. A középkori birtokadományozás, beiktatás, privilégiumok, birtokjogi viták szövevényei közepette kitűnik a család szerepe, az írásbeliség fontossága, a szórt birtokok kialakulása, a feudális ítélkezés és jog jellemzője, a korabeli életmód, a társadalmi hierarchiában megszerzett hely szerepe és a felemelkedés lehetősége. (Olvasókönyv 7., 8., 10.)

Mindenki kötődik valamilyen mértékben szülőhelyéhez, lakóhelyéhez, érdekli, mikor keletkezett települése, honnan származik elnevezése, kik voltak lakói, mivel foglalkoztak, hogyan befolyásolták életüket a természeti környezet változásai, a történelem viharai. A válaszok leggyakrabban írott forrásokból - például oklevelekből - nyerhetők. A 13. századi oklevelekben vannak utalások a városunk helyén volt Felvelnök majd Makófalva településekre, valamint több közvetlen szomszédjára, a 14. századiakban a birtokosok változásaira, a falunak a Maroson túli főesperességhez tartozására, a plébániákra, a papokra, az utcanevekre, a feljegyzésekben az innen beszedett tizedpénzekre, amelyeknek összegéből kikövetkeztethető az itteniek jövedelme. Megállapítható a piac, az átmenő forgalom, a szarvasmarha-kereskedelem nagysága a marosi réven át, a só szállítása a Maroson, tehát mindaz, ami a 16. századra lehetővé tette, hogy Makó az Alföld egyik legjelentősebb mezővárosává válhasson. (Olvasókönyv 9., 11.)

A 16-17. századi magyar történelem sok ismert személyének neve közvetlen kapcsolatba hozható Makó és környéke történetével. Itt szállt meg kíséretével Szapolyai János király 1528-ban tehetősebb cívis polgárok házaiban, hogy Mehmed belgrádi béggel tárgyaljon, ami török-magyar együttműködési szerződéshez vezetett. A mezőváros szerepe ekkor katonai és diplomáciai szempontból rövid időre felértékelő