Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret
A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret 283 2. A következőkben arról szólok, miképp történhet a Város a Maros mentén című helytörténeti szöveggyűjtemény (a továbbiakban: olvasókönyv) témáinak beépítése a középiskolai oktatásba és nevelésbe. A helytörténeti olvasókönyv Makó történetét a források tükrében 74 témaegységben mutatja be az államalapítás korától az 1990-es évekig - kis kitekintéssel a honfoglalás előtti időkre, népekre és a táj sajátos adottságaira, a természeti körülményekre. A dokumentumok időrendben követik egymást, mindegyikhez az adott kort magyarázó, a forrást értelmező kommentár kapcsolódik. A magyarázatok után az iskolai feldolgozást segítő kérdések és feladatok következnek; köztük kreativitást fejlesztő és kutatásokra ösztönző javaslatok is találhatók. A helytörténeti ismeretek további elmélyítésére minden egység végén a kapcsolódó szakirodalom ajánlása ösztönöz. A témakörök a középiskolai tanulmányok négy éve folyamán szisztematikusan illeszthetők elsősorban a történelem, kisebb részben a társadalomismeret, a földrajz, a rajz- és művészettörténet, az irodalom, az ének-zene, a médiaismeret, a biológia tanulásának keretébe, valamint az osztályfőnöki órák tematikájához. Feldolgozásuk történhet tanítási órákon, fakultációs és szakköri foglalkozásokon, otthoni munkaként, készíthetnek belőlük a diákok kiselőadásokat, felhasználhatók iskolai vagy városi helytörténeti vetélkedőkhöz, helyi idegenvezetéshez, alkotópályázati témák, érettségi témakörök kidolgozásához, kiállítások és ünnepi megemlékezések összeállításához. Célszerű a történelem tananyag megfelelő korszakaihoz kapcsolódva beiktatni egy-egy egység feldolgozását, annál is inkább, mivel a mai történelemtanítás alapvetően forrásközpontú, a forrásértelmezés és elemzés gyakorlásához pedig az olvasókönyv igen jó lehetőségeket nyújt mind a szöveges, mind a képi dokumentumaival és a táblázataival. A továbbiakban vegyünk sorra konkrét példákat az olvasókönyv egységeinek a középiskolai tananyaghoz kapcsolásának lehetőségeire! A középiskolai történelemoktatás az általános iskolában tanultakat alapul véve magasabb szinten újra az emberré válástól és a legkorábbi emberi civilizációk kialakulásától kezdi megismertetni az emberiség történelmét. Az őstörténet kutatásában sok tudományág között alapvető szerepe van a régészetnek. A régészek munkája általában nagyon érdekli a fiatalokat, így a Makó környékén feltárt mintegy 185 régészeti lelőhely tényének megemlítése is figyelemfelkeltő. A környékbeli bronzkori leletanyagú paraszti Maros-kultúra temetkezési szokásainak összehasonlítása a később itt megjelenő pásztorkultúrájú lovas népek sírleleteivel, vagy a trák, szkíta, kelta, szarmata, gót, germán, gepida, hun, majd avar, frank és bolgár népek váltakozása a térségünkben bizonyíthatja számukra, hogy vidékünk már az ősi időkben is jó életlehetőségeket kínált a megtelepedéshez. A honfoglalás-kori kis települések lehettek a kora középkori falvaink alapjai, a leletek folyamatosan lakott térségre utalnak a Maros mentén, gyökereink tehát igen régi időkre nyúlnak vissza. (Olvasókönyv 1. téma.) A Maros folyó és flórája, faunája, változásai a természetföldrajz és a biológia tantárgyköreihez jól kapcsolhatók. Egy Ma
