Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret
282 Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból személyek, intézmények, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, gazdasági sajátosságok, népességi viszonyok feltárásának céljából. A József Attila Gimnáziumban az elmúlt években rendszeressé váltak a helytörténeti témájú alkotópályázatok, amelyekre tartalmas és szép kivitelű, széleskörű kutatómunkán alapuló alkotások születtek. Az utóbbi öt évben egy-egy kutató fiatal az iskolából meghívást kapott a Honismereti Szövetség ifjúsági honismereti konferenciáira is. Hasznos lehetne hasonló jellegű városi pályázat meghirdetése is a szép pályamunkák méltó elismerésével. Alapvető igény lehet az iskolafokozatok közötti átmenet megvalósítása a helytörténet oktatásában. Makón jelenleg nem beszélhetünk szerves átmenetről az általános iskola és középiskola között ilyen vonatkozásban. Ennek oka az, hogy nem minden általános iskolában tudták megoldani a helytörténet rendszerezett tanítását, bár rendelkezésre áll Kovácsné Bodzsár Zsuzsanna „Az én városom" című helytörténeti tankönyve az általános iskolások számára. Talán két-három év múlva érkeznek majd először a középiskolákba olyan diákok, akik már rendelkeznek alapvető helytörténeti ismeretekkel, amennyiben iskolájukban biztosítottak órát a honismeret oktatására. Jelenleg a város középiskoláiban sincs megoldva a helytörténet oktatása; a helytörténeti olvasókönyv 2002 óta minden szeptemberben kikerül ugyan az iskolákba, de órakeretet nem tudtak még a tanításhoz biztosítani. Mivel Makó középiskoláiba a környező kisebb-nagyobb településekről is sokan bekerülnek, ők saját falujuk, városuk helytörténeti-néprajzi könyvei, füzetei alapján más ismereteket hoznak magukkal. Az ő esetükben a régión belüli hasonlóságokat és eltéréseket lehet alapul venni, Makóról lényegesebb információkkal nem rendelkeznek. A helytörténet oktatásának megoldása mind az általános iskolai, mind a középiskolai szinten az akarat, az idő, a pénz és a felkészültség együttes meglétét kívánja. A tanárok helytörténeti érdeklődése és képzettsége mellett bővebb órakeret biztosítása szükséges. Ezen kívül a helytörténeti olvasókönyvek nagyobb példányszámú kiadásával biztosítani kell mindenki számára a könyvek elérhetőségét. Jelenleg a könyvtárak és a tanárok sem rendelkeznek a könyvekkel. Az oktatáshoz szükséges kiegészítő tevékenységek lehetőségeit is bővíteni szükséges, például utaztatás, belépőjegyek biztosítása, előadások megszervezése és költségei, és így tovább. A középiskolából való kimenet szempontjából vizsgálva a helytörténeti oktatást, elmondható, hogy mindenképpen kívánatos a szisztematikus oktatás biztosítása, hiszen az érettségi vizsgán egy szabad témakör kitöltéséhez valamelyik helytörténeti téma ajánlott. A helytörténettel való foglalkozás során a fiatalok megismerkednek a kutatómunka lehetőségeivel, módszereivel, az eredmények összegzésének formáival. Ezzel felkészülnek a felsőoktatásban jelentkező követelményekre. A helytörténeti ismeretek sok szakterületen és foglalkozási körben szükségesek: az idegenforgalom, a gazdasági ágazatok, a művelődésszervezés, a közigazgatás, az intézményismeret és a történettudomány egyaránt hasznosítja. Városunk és régiónk fejlesztéséhez éppúgy elengedhetetlenek, mint az egyéni boldoguláshoz.
