Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenysés nésy évtizede 27 dolat köré csoportosították az előadásokat. A millecentenáriumi rendezvény helyének kijelölését nagyon helyesen az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark közelsége határozta meg. Az ünnepi megnyitó (Kanyar József, Lehmann István) után Katona Imre tartotta a fő előadást „A magyarság eurázsiai jelenlétének évezredei" címmel, majd Csongrád megye történetéről hangzottak el előadások (Trogmayer Ottó, Kristó Gyula, Blazovich László, Juhász Antal). A témakört Pozsgay Imre zárta „Nemzettudat napjaink politikájában" című előadásával. A vallási azonosulás és nemzettudat témakörben Barna Gábor, Sipos Árpád, Fábiánná Szenczi Ibolya, Bácskai Mihály, Dömötör János, Oltvai Ferenc és Szűcs Judit mondták el gondolataikat. Jeles tudósok, köztük honismerők tartották az előadásokat, szinte mindnyájan megyénkben élők, vagy oda kötődők, ami egyesületünk és a helyi történészek szellemi erejét példázza akadémikustól múzeumigazgatókig. Az egyes szekciókat Kováts Dániel, Vargáné Nagyfalusi Ilona és Kanyar József vezették. A határon túli és a diaszpórában élő magyarság témakörben Kányádi Sándor, Bodó Barna (Temesvár) és Szekeres László (Szabadka) tartottak előadást. A részvevők a megyét két útvonalon szervezett kiránduláson járták be. A Felgyő, Ópusztaszer, Fehértó, Kiskundorozsma, Szeged, Tápé, Kopáncs, Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Szegvár, Csongrád útvonalon Juhász Antal kalauzolt, míg az Óföldeák, Apátfalva, Kiszombor, Szeged, Tápé, Ópusztaszer, Csongrád irányú tanulmányutat Bogdán Lajos vezette. Az akadémia adminisztrációs és hivatali feladatait Csongrád város önkormányzatának hivatala látta el.68 A megye és a honismereti mozgalom szerencsés a helytörténet tanítását illetően, mert mindig termettek olyan tanárok, akik elmélyült helytörténeti és oktató munkájuk eredményeképpen helytörténeti olvasókönyvek készítésére vállalkoztak. E szándék egybeesett azzal a levéltáros igénnyel, hogy kitárva a levéltárak „kőtáblás" ablakait oda egyrészről beáramoljon a kor friss levegője, másrészről a nyitott ablakokon át a levéltári anyaghoz, a dokumentumokhoz közelebb hozzák az érdeklődőket. így születtek a megyei és városi levéltári történeti olvasókönyvek, amelyeket a tanár-szerzők iskolai történeti olvasókönyvekké alakítottak szövegmagyarázattal, jegyzetekkel és az egyes forrásokra vonatkozó tanári kérdésekkel. E köteteket különösebb hozzákészülés nélkül használatba vehették a pedagógus kollegák, ha indíttatást éreztek a helytörténeti ismeretek tanításához. Sajnos, megállapíthatjuk, hogy sokan „botfülűek" maradtak, nem érezték meg a helyismereti oktatásban rejlő érzelmi és tudást közvetítő lehetőségeket. Minden újat nehéz megvalósítani, még a fentieket is, jóllehet az 1990-es évek első felében a nemzeti alaptanterv ehhez lehetőséget adott, óraszámot biztosítva. A levéltári indulás szép példáiként említhetjük Kanyar József kötetét,69 megyénkből pedig Oltvai Ferenc munkáját,70 valamint a Csongrád Megyei Levéltár gondozá68 Az 1996. évi Országos Honismereti Akadémia meghívója. Honismereti Akadémia Csongrádon. = Délvilág, 1996. jún. 25.; Honismeret, 1996. 5. sz. 58-66., 6. sz. 3-13. 102-113. 69 Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár 1967/1989. 70 Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben 1222-1945. Szeged. 1968.
