Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében

26 A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében tos és áldozatos munkával valósítható meg. Nem támogat már a Népfront, nem ad buszt és intézményi hátteret a módszertani központ, ám céljainkat és gondolatainkat nem kötik meg, mert azokat magunk tervezhetjük és alakíthatjuk. Úgy gondoljuk, az elmúlt húsz évben megtanultunk élni szabadságunkkal. Célul tűztük ki szervezeti megerősítésünket a honlap és az új alapszabály létrehozásával, a tagnévsor pontos ve­zetésével és új tagok, számos fiatal beszervezésével, valamint az egyesület egész me­gyére való kiterjesztésével. Az új alapszabály szerint a korábbi választmány (Ábrahám Vera, Bárkányi Ildikó, Gergelyné Bodó Mária, Károlyi Attila, Molnár Mária, Vargáné Nagyfalusi Ilona) meg­szűnt, helyébe az elnökség lépett, amely a három tisztségviselőből (elnök, alelnök, tit­kár) és négy tagból (Gergelyné Bodó Mária, Georgiádes Ildikó, Kemény Lajosné és Bogdán Lajos) áll. Állandó meghívottak Ősz Károly, Kovácsné Faltin Erzsébet és Ko- váts Dániel. Az elnökség évente négy ülést tart, az ülések nyilvánosak, bármely tag részt vehet rajtuk, szavazati joggal azonban csak az elnökségi tagok rendelkeznek. Az elnökség tagjai egyúttal területi feladatot is ellátnak, személyük megválasztásában eme szempont nagy szerepet játszott. Flonlapunkat továbbra is Pál Lászlóné Szabó Zsu­zsanna és Pál Richárd szerkesztik. Taglétszámunk az indulási létszámhoz képest majd háromszorosára emelkedett (72 fő), és ma már szinte az egész megyét lefedi. Ugyanakkor nem feledkezünk meg a nyugat-csanádi régióról, amely egyesületünk apályos időszakában kitartott. Közössé­günk összetartozását erősítik és kifejezik az évzáró decemberi közgyűlések, amelyek kellemes hangulatának indítását 2003-4-ben Tápé adta meg Molnár Mária rendezésé­ben. Ám ugyancsak emlékezetes a Mezőhegyesen (2005), Csongrádon (2009) és Pitva­roson (2010) tartottak hangulata. Meleg szívvel gondolunk vissza a vásárhelyi (2006), a szegedi (2007) és a szentesi (2008) közgyűlésekre és három-négy órás programjukra. Az egyesület szervezeti kiépítése, az adminisztráció megszervezése hosszú időt vett igénybe, közben korábbi megyei szervezési formák haltak el, mint például a nyári diák­táborok 1996-ban pénzhiány és érdektelenség miatt, vagy a buszos megyei honismereti napok szervezése, mivel a módszertani központ élet-halál harcát viva kihátrált a támo­gatásából. Azonban a Szövetséggel a kapcsolattartás töretlen maradt, ugyancsak tovább folytatták tevékenységüket a helyi szakkörök, ahol alkalmas és ügybuzgó tagtárs állt az élükön, valamint egyes szerzők tovább írták helytörténeti cikkeiket és tanulmányaikat. Mások különböző okok miatt hátat fordítottak az ügy szolgálatának, ám jöttek helyet­tük újak. Hogy miként alakult mindez, azt a következőkben mutatjuk be. 2. Az egyesületi élet Amint említettük, az átalakulás évei az egyesület tevékenységi formáinak szervezé­se jegyében teltek el, ám közben a szövetséggel a kapcsolattartás folyamatos maradt. Ezt két nagyobb országos rendezvény megvalósítása bizonyítja. 1996. június 24. és 28. között Csongrádon rendezték meg a XXIV. Országos Honismereti Akadémiát, amely­nek fő témájául a nemzettudat alakulását az eltelt 1100 év alatt jelölték meg. Ezen gon­

Next

/
Thumbnails
Contents