Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret
268 Honismereti tevékenysésünk tapasztalataiból de, és hamarosan összetalálkozott azzal a társadalmi igénnyel, hogy a kutatók ismertessék feldolgozásaikat, amelyekből tanulmányok, majd monográfiák készülnek. Csongrád megyében 1978-tól 1985-ig az őszi levéltári napokon minden város fióklevéltáraiban nyílt napokat tartottak, majd igény szerint bármikor fogadták és fogadják a helyismeret iránt érdeklődőket, az iskolai csoportokat. Nyílt levéltári órákat tartanak diákok számára; például Kisteleken 1987-ben, Hódmezővásárhelyen 2001-ben. Ez a hosszú folyamat ma már ott tart, hogy nemcsak múzeumi éjszakák vannak, hanem levéltári éjszakákat is szerveznek. Közben sor került új vagy megújult levéltári épületek átadására is: Makón 1982-ben, Hódmezővásárhelyen 1992-ben, Csongrádon 2000-ben. A Csongrád megyei levéltári napok megrendezése hagyománnyá vált. Az első évben szorosabban vett szakmai témákat vitattak meg: a levéltári iratok, források forrásértéke és a helytörténetírás módszertana jó kiindulópontokat jelentettek az akkoriban Hódmezővásárhelyen és Szegeden már megkezdődött településmonográfiák elkészítéséhez. Az 1980-as, 90-es években a megye minden városában és csaknem minden községében komoly településtörténeti kutatómunka kezdődött és folyt, amelynek célja a települések történeti monográfiáinak megírása volt. A településmonográfiák elkészülése hosszú folyamat, ahogy a kutatás haladt, és a levéltárosok előadásokon közzétették eredményeiket, úgy a közönség is részesült ebből az alkotó folyamatból. Az 1980-as évek időszaka a monográfiák születésének kezdete volt, mára ez a folyamat kiteljesedett, Csongrád megye majdnem minden településének van már monográfiája, és ehhez a levéltárosok nagymértékben hozzájárultak kutatómunkájukkal és előadásaikkal. A levéltári napok előadásainak témái rendszeresen tükrözték a monográfiák megszületésének folyamatát. Kialakították a kerekasztal-beszélgetéseket, amelyeken élénk viták folytak a monográfiák éppen készülő köteteinek helytörténeti időszakairól, majd több ízben a kötetek bemutatóit is a levéltári napok keretében szervezték meg. Például Kisteleken 1992-ben, Makón 1994-ben, Csongrádon 1995-ben, Üllésen 2004-ben, Kiszomboron 2008-ban. Más témák is felszínre kerültek. Két különösen érdekes műhelyvitát érdemes kiemelnünk: 1991-ben a rendszerváltás kapcsán a történelemoktatás korszerűsítéséről, illetve a szemléletváltás szükségességéről tartottak konferenciát. Felmerült a helytörténeti olvasókönyvek elkészítésének igénye is. 2004- ben a Csongrád megyei honismereti körök tagjaival a honismereti munka segítéséről folyt párbeszéd. A helyismereti témák iránt mindig jelentős érdeklődést mutattak a honismerettel, hagyományőrzéssel szívesen foglalkozó emberek. 1989 előtt a Hazafias Népfront keretében működött a honismereti bizottság, amely az első levéltári napokra már szervezte az érdeklődőket, ezekkel a programokkal a Csongrád Megyei Levéltárnak sikerült élesztenie a honismereti mozgalmat. Tapasztalataink szerint a honismereti mozgalomnak nagy lendületet adott a helyismeret kutatásának fellendülése, hiszen a honismereti gyűjtőmunka, a honismereti gyűjtemények kialakítása és gyara
