Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - Honismereti táborok megyénkben

Honismereti táborok mesyénkben

261

1983-ban Szeged adott helyet a IX. diáktábornak. Sajátos volt abból a szempontból, hogy Szeged múltja, hagyománya rendkívül összetett, több részterületen lehetett a gyűjtést megkezdeni. Szálláshelyünk, az újszegedi KISZ Vezetőképző Központ maga is az átlagosnál jobban felszerelt technikai adottságokkal rendelkezett. A gyűjtőmunka a városban folyt, tovább bővítve a megye oral history anyagát a XX. század helyi történéseiről, komplett, fotón rögzített műemlékkataszter készült a városban található szobrokról, emléktáblákról, és sok szellemi emlékanyagot gyűjtöttünk Tápé ünnepi szokásairól.14

A továbbiakban igyekeztünk a megye kiesebb, de hagyományokban gazdag településeire koncentrálni. Minden helynek megvan a szelleme, megismerése és megértése tette változatossá a táborok életét is. A városok múltjának megismerése után következett a falvak világának föltárása, amely alkalmas volt a gyűjtőmunka folyamatos megújítására. így szerveztünk tábort Apátfalván, Mindszenten, Zsombón, Szegvárott, Csanádpalotán, Pitvaroson, Fábiánsebestyénen. Volt, ahol többször is megfordultunk (Apátfalva, Szegvár, Mindszent).

1987-ben Apátfalva fogadta a megye honismerő diákjait. Gazdag és még élő hagyományvilágából adódott, hogy elsősorban a néprajzi gyűjtőmunkára fektettük a hangsúlyt. Avatott művelői (Bárkányi Ildikó, Nagy Vera) szakmai hozzáértésével és a helyi viszonyokat kitűnően ismerő, a honismereti munkát általában is lelkesen támogató Puszta Mária könyvtáros segítségével eredményes munkát végeztek a diákok. A néprajz szinte minden területén lehetett gyűjteni, de elsősorban az apátfalvai női viselet, népi táplálkozás és a gazdálkodás emlékanyagát gyűjtötték, a segítőkész adatközlőktől. Ezekhez kapcsolódva gyűjtötték a diákok a helyi múlt és népi élet emlékeit, amelyek egy-egy darabja képi vagy írásos dokumentumként hitelesítette a tudományos mondanivalót.

A megye „kubikus" helyein (Szegvár, Mindszent) a 19. századi vándormunkásság e sajátosan alföldi rétegének egykori életét, sorsát vizsgáltuk az élő emlékezet faggatásával. Itt elsősorban ezt sugallta a „hely szelleme". Valóságos kubikos dinasztiák alakultak ki, köztük egy 16 tagú parasztcsalád, amelynek néhány férfi tagja „ku- bikra ment", a többiek közös gazdálkodást folytattak, és mindenki talpon maradt, eljutott az önálló család- és háztartás állapotába. Az itt gyűjtött anyagból két díjnyertes diákpályamunka született.

Zsombón a termelőszövetkezetek különböző formáit kutattuk, valamint a homokra települt gyümölcsösök meghonosítását. Arra kerestük a választ, hogy a földművelésre alkalmatlan talaj, hogyan nyújtott megélhetést az itteni lakosoknak. Zsom- bó - mint fiatal, új település - arra is alkalmat nyújtott, hogy tájékozódjunk az egykori tágas szegedi tanyavilág 1950-ben bekövetkezett fölbomlásáról, a régi majorok, kapitánysági központok önálló faluvá válásáról.

14 M. L: Gondolatok a IX. Csongrád Megyei Honismereti Diáktáborról. In: CSMHH, 1983. 131-135.