Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Válogatott dokumentumok
Bár nem közvetlen a védszakaszunkat érintő kár, de a városi szempontból meg kell említenünk a Partfürdőben okozott károkat és üzemkiesést, valamint az Öthalmi lokalizációs töltés építésénél keletkező zöldkárokat. 5. Fakadó- vagy átszivárgó vizek által elöntött területek ismertetése Védelmi szakaszunkon komolyabb kárt okozó fakadóvizek nem voltak. A SZEOL pályán jelentkező fakadóvizeket — kb. 1,5-2 ha-nyi — szivattyúzással távolította el a pálya fenntartója. Ugyanez a helyzet volt a mellette lévő fatelep átszivárgó vizeivel is, melyek végső soron a városi csatornahálózatba kerültek. A védvonallal párhuzamos épületek pincéiben az átszivárgó víz megjelent, azokon a helyeken ahol a térszint alatt üzemelő létesítmények voltak (kazánház, mosoda, stb.) szivattyúzással a víz eltávolítható volt. Az átszivárgó vizek viszonylag nagyobb területet öntöttek el a Szeged-átrakó és a Tisza pályaudvaron. Az átrakó pályaudvaron 1,5 ha-nyi, a Tisza pályaudvaron 0,9 ha volt a vízzel borított felület, melynek magassága 5-25 cm között változott. Itt kell még egyszer megjegyeznünk, hogy a MÁV-nak a megjelenő víz különösebb gondot nem okozott, mert amikor annak eltávolítására engedélyt kapott, elvezetéséről nem gondoskodtak. Fakadóvíz jelent még meg a 11+400 és 11+600 szelvények mentén lévő kisvasúti töltéssel körülzárt területen, azonban ennek semmiféle káros következménye nem volt. Inkább hasznos volt a célból, hogy a zárt terület alkalmas volt szivárgási vízhozam mérésére, amit elvégeztünk és ezen a szakaszon 0,25-0,31 perc/fm volt a szivárgási érték. A partfalas védszakasz mentén és más olyan helyeken, ahol az átszivárgó víz a városi csatornahálózatba volt vezethető, a vizeket a csatornán keresztül vezettük el. Az elvezetett vizek mennyisége nem érte el a város száraz idei szennyvízmennyiségének 5%-át. Ezen adatot a tetőzés időszakában mérte kérésünkre a Vízművek és Fürdők. A Tisza pályaudvaron a szorítógát mögött felgyülemlő vizeket a MÁV napi 8 órás műszakban kb. 4-500 1/perc intenzitással emelte be a Tiszába. Ez valamivel több volt, mint 600 m-es védszakasz átszivárgó vizei, mert igen lassú leszívást tapasztaltunk. 6. A védekezés folyamán leszűrt általános tapasztalatok A hosszantartó és igen magas alsó-tiszai vízállás a védekező szervekre igen felelősségteljes, komoly műszaki és árvízvédelemmel kapcsolatos egyéb feladatot jelentett. Szeged város védelme érdekében tett intézkedések emberi életek, óriási anyagi javak, és egyéb felmérhetetlen kulturális értékek védelmét szolgálták. Érthető a Területi Bizottság azon intézkedése, hogy a szegedi városi védekezést a nagyobb rutinnal és védelmi szervezettel rendelkező ATIVIZIG közvetlen felügyelete alá rendelte. Az viszont már kifogásolható, hogy erre csak az utolsó pillanatban került sor, amikor a vízügyi védelem már más területeken erősen lekötött volt. A védekezési időszak kezdeti időszakában ennek negatív vonásai erősen érezhető volt. Egy jó és „olajozottan” működő árvízvédelmi szervezetet utolsó pillanatban létrehozni nem lehet. A kezdeti nehézségek leküzdése után is érződött az ATIVIZIG részéről bizonyos fokú bizalmatlanság a városi védekezés iránt. Ez a viszony az I. Védelmi Körzet felállítása után megszűnt, azonban az intézkedések áttételes lebonyolítása ezután sem segítette elő a kellően hatékony és gyors védekezési munkát. Pl. a Védelmi Törzstől közvetlenül kiadott utasítás végrehajtása előtt az jóváhagyás és elrendelés céljából közölnünk kellett az I. Védelmi Körzet vezetőségével és csak ezután kezdődhetett el a végrehajtás. Itt kell megjegyeznem, hogy az I. Védelmi Körzet veze309
