Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
tisztásoknál 57%-os többséggel győzelemre segítette a kisgazdapártot. Ez a győzelem sokkal több volt, mint egy párt diadala. Ezzel tudatta a nemzet, hogy elutasítja az osztályharcot, a valláserkölcs alapelveihez hű marad, a nemzet hagyományait magasra tartja és a magángazdálkodás hívének vallja magát. Ez volt ennek a döntésnek a pozitív értelme. A negatív értelme ezzel szemben a bol- sevizmusnak, mint ideológiának elutasítása, amely a nemzeti sajátosságoktól idegen. (Sulyok Dezső: Két éjszaka nappal nélkül. Budapest 2004.149.) Mindezt Nagyiván is így gondolta. Eszmevilága még abban hasonlított Sulyokéhoz, hogy mindketten római katolikusok és mélyen vallásosak voltak. Vallásos meggyőződésük élesen szemben állt a kommunista ideológia ateizmusával, és eggyéforrt az általuk képviselt nemzeti eszmével, a szentistváni gondolattal. Sulyok Dezső politikai szerepéről, nézeteiről, törekvéseiről Pölöskei Ferenc akadémikus a politikus említett könyvének 2004. évi magyar kiadásához írott tanulmányában a következőképpen jellemzi: O maga még 1945 végén a kisgazdapárt frontemberévé válva Budapestre költözött. 1946-ban kinevezték az Országos Pénzintézeti Központ elnökévé. Vitalitását az önálló, demokratikus Magyarország kiépítésének szentelte. Felemelte szavát többek között a közélet tisztaságáért, a békeszerződésben a nemzeti kérdés igazságos rendezéséért, az állami szuverenitás megvédéséért, az egypárti hatalmi diktatúra elhárításáért. Ehhez hasznosnak vélte az Európai Egyesül Államok létrehozását, amely szerinte segítette volna a diktatúrák elhárítását. Az ellenerők azonban túl súlyosnak bizonyultak. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetése megállj!-t parancsolt. Rákosi és a Magyar Kommunista Párt kívánságának megfelelően már 1946-ban megkezdődött a demokratikus erők szétverése, s a hírhedt szalámipolitika jegyében Sulyokot eltávolították a politikai élet porondjáról. Végső kétségbeesésében megalapította új pártját, a Magyar Szabadságpártot, hosszú munkálkodásra azonban nem rendezkedhetett be. Az állampárti rendszer előkészítésének idején kegyetlenül felszámolták. Cikkeiben Nagyiván a Sulyokéihoz hasonló gondolatait burkoltabban, rejtettebben fogalmazta meg. Boldog újévet! 1945. december 30. Magyar testvéreim, aligha volt még nagyobb szükség jókívánságra, mint napjainkban. Aligha kívánhattuk melegebb szívvel, hogy „Boldog újévet", „Boldogabb, re- ményteljesebb magyar jövendőt", mint éppen ennek az esztendőnek a küszöbén. A re- ményteljesébb magyar jövendő megvalósítása tőlünk, az Istenben bizó és kötelességét 68
