Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
hűen teljesítő magyaroktól függ. Hogy kifosztottak bennünket, hogy szegények vagyunk, hogy koldusok lettünk, nem tehtünk róla. Mi soha nem lustálkodtunk, soha nem dorbézoltunk és mégis megtépázták még a becsületünket is és szinte megszaggattak bennünket, de magyar lelkünk szeretetét és szivünk érzelmét, az agyunk értelmét azt már nem rabolhatták el tőlünk! Ennek az értéknek, a legnagyobb kincsnek birtokában maradt a sokat szenvedett magyar nép. Most szenved és böjtöl ez a jobb sorsra érdemes nép. A jobb jövendőért, a magyar szabadságért és függetlenségért, mert megingathatatlan a hite, törhetetlen az akarata és izzó a hazaszeretete; ezért küzd oly kitartóan, ezért feszíti meg erejét a munkában, ezért áldozza vérét is, ha kell, szabadságáért... S ennek a nemzetnek minden társadalmi rétege, a legkisebb fizikai munkástól a legnagyobb szellemi munkásig tud megfeszített erővel dolgozni, hogy necsak rongyos koldusa, necsak rabszolgája lehessen a fennmaradásnak, hanem megelégedett, művelt, szabad polgára, jövendőjének, otthonának, hazájának. Magyar testvérem, a magyar életúton, amelyen haladnod kell, ha szabad akarsz lenni, hafiiggetle?i és boldog akarsz lenni, sok kisértésnek leszel még kitéve, mert töméntelen szenvedésen, hihetetlen sok nélkülözésen vezet keresztül ez az út a jó és biztos, boldog, szabad magyar jövő felé, amely minden árat, minden áldozatot megér és bőven megjutalmazza az elfáradtakat, a szenvedőket. Megjutalmaz, mert bíztak az alkotó Istenben, s megőrizték lelkűk tisztaságát, minden rájuk fecskendezett szennytől, megtartották szivük tiszta szeretetét és nem engedték befolyásolni agyuk értelmét ide nem való, idegen eszméktől. Tudatában van a mi áldozatos magyar népünk annak, hogy minden talajnak, s országiak megvan a maga adottsága és minden nemzetnek megvan az elhivatottsága, és ez rányomja bélyegét minden ország növényzetére, termelvényeire, de rányomja bélyegét az ott élő emberekre, a nemzetre is. Mi magyarok tiszteljük és becsüljük minden nemzet adottságát, jószokását és szabadságát, de mi is szeretnénk megmaradni a mi adottságainkkal azoknak, akik vagyunk: magyaroknak. Es szeretnénk a szentistváni alapon álló független szabad magyar hazában szabad magyar életet élni, mert csak igy tudnánk őszintén és tiszta szívből énekelni - a többi nemzet fiaival együtt - a legszebb fohászt, a teremtő Isten felé, hogy „Forrassz össze békességben minden népet, nemzetet... " Hogy valósággá válhasson az a kívánságunk: boldog új évet, mely boldog évszázadokká váljon a világ összes népének örömére és boldogságára! Alkalmi vezércikkében a „magyar testvéreim" megszólítást használja és nem egyszerűen boldog új évet, hanem boldogabb, reményteljesebb magyar jövendőt kíván. A háború utáni nehéz viszonyok ecsetelése után a német és a 69
