Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
Eszmevilága, politikai irányultsága Megnyilvánulásai, cikkei bizonyítják, hogy egyértelműen a gazdák, a gazdatársadalom, az árutermelő gazdálkodók rétegének érdekében és nevében lépett fel. Mégpedig úgy, hogy az egész polgárosodó, vagy polgárosodni akaró parasztság magáénak érezte politikai nézeteit, törekvéseit. O maga írásaiban nem is használta a paraszt, a parasztság szavakat, mindig a gazdákról, a gazdálkodókról, a termelőkről, esetleg a földműves népről beszél. Ebből adódóan az általa képviselt társadalmi réteg, de az egész nép, a nemzet jövőjét csak a szabad piacon alapuló magángazdaság rendszerének fenntartásában, fejlesztésében, vagyis a polgári fejlődésben tudta elképzelni. A kisgazda- pártban, a nemzetgyűlési képviselők között - néhány hónapos tájékozódás után - a polgári szárnyhoz csatlakozott. A kisgazdapárt helyi vezetői közül nem alakult ki szorosabb kapcsolata Balogh Istvánnal, aki római katolikus pap volta ellenére fontos politikai és állami tisztséget vállalt. A párt országos vezetői közül sokan felfigyeltek rá, mert látták, hogy nagy népszerűségre tesz szert a parasztság körében. Tildy kézzel írott, hozzá intézett levele is ezt bizonyítja. O azonban fokozatosan bizalmatlan lett Tildy iránt, mert azt tapasztalta, hogy egyre inkább aláveti magát a kommunisták, a baloldal akaratának. Népszerűségének bizonyítására lánya elmondta, hogy 1945 tavaszán vagy nyarán tanyájukon felkereste apját Erdei Ferenc, a parasztpárt egyik vezetője. Arra akarta megnyerni, hogy lépjen át a parasztpártba, még államtitkári posztot is ígért neki. Ő azonban azt válaszolta, hogy ő „nem pártot váltogató pecsovics", kitart régi pártja mellet. A kisgazdapárti képviselők közül Hegymegi Kiss Pállal (1886-1950) került közvetlenebb, baráti kapcsolatba, aki a Horthy-rendszer idején a civis városban, Debrecenben ellenzéki politikai tevékenységet folytatott. Rassay Károly az 1930-as évek elején Szegedre is meghívta politikai gyűlést tartani. Lehet, hogy ismeretségük még ebből az időből származik. A kisgazdapártban a polgári, a kapitalista fejlődést akaró, a kommunista ideológiával szembeszálló irányzat fő képviselője a dunántúli születésű Sulyok Dezső (1897-1965) volt. Nagyiván írásaiban is kifejtett nézetei hasonlítottak Sulyokéihoz. Sulyok külföldön 1947 őszén írt visszaemlékezésében a következőket állapította meg a kisgazdapárt 1945 novemberi választási győzelméről: A reneszánsz nagy uralkodója, Hunyadi Mátyás óta még sohasem volt olyan eggyéforrt a magyar nemzet, mint 1945 novemberében, amikor az országgyűlési vá67
