Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)

A népszerű politikus

A választási eredmények ismertetése előtt érdemes áttekinteni, hogy a háború, a háborús emberveszteségek, a földosztás milyen változásokat idézett elő a város társadalmi viszonyaiban. A zsidóüldözés, a holokauszt a városi polgárság, kispolgárság és szabadfoglalkozású értelmiség sorait ritkította meg. A történelmi középosztály (állami tisztviselők, katonatisztek) csoportja is lecsökkent. Sok katonai szolgálatot teljesítő ipari munkás is elesett vagy fogságba esett a fronton, a háború utáni nehéz viszonyok szétzilálták soraikat.

Egyedül a mezőgazdasági népesség gyarapodott. Míg a gazdálkodók csoportja a háború előtt nem érte el a 10 ezret, addig a földosztás nyomán számuk meghaladta a 12 ezret. Segítő családtagjaikkal együtt a város kereső népességének több, mint 35 százalékát alkották. Némileg nagyobb társadalmi súlyt képviseltek, mint a munkásság, amelynek részaránya csak a 34 százalékot érte el.

A választáson a kisgazdapárt Szegeden jóval nagyobb sikert ért el, mint országosan megszerezve a szavazatok 62,2 százalékát (az MKP szavazataránya mindössze 12,2% volt). Magában a város belterületén azonban a kisgazdapárt csak 45,1 százalékot szerzett a szociáldemokrata és a kommunista párt együttes túlsúlya miatt (MSZDP 32,5, MKP 18%). Alsóvároson azonban, ahol nagy számban parasztok laktak, elnyerte a szavazók 70,9, Újszegeden pedig, ahol nem kevés kertész élt, 57 százalékát. Ennél is jóval nagyobb sikert ért el a tanyavilágban megszerezve a szavazatok 84,8 százalékát. Nagyiván János újra nemzetgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A kommunisták helyi választási sikertelensége helytelen politikájuk, erőszakos módszereik, súlyos hibáik következménye volt. Ezt érzékelte az országos vezetőség is, ezért 1946-ban a debreceni értelmiségi Zöld Sándor személyében új vezetőt állított a helyi vezetőség élére.

Pártjának 1945. november 4-i választási sikeréből fontos meghatározó következtetéseket vont le.

Új világ született! 1945. december 16.

A történelem folyamán talán sohasem volt a magyarok sorsa olyan nehéz és kétségbeejtő, mint napjainkban. Sok a zúgolódás, magunk is tele vagyunk keserűséggel. Evek óta tart a szenvedés. Fáradtak, szegények, koldusok vagyunk. Végig szántott rajtunk a háború borzalmas vihara. Most, a?nikor mérhetetlen a szenvedésünk és éhínség előtt áll nemzetünk, ne feledjük, hogy mindezt kiknek köszönhetjük. Ebben a hihetetlen szenvedésben, véráldozatban, pusztulásban, éhségben született meg a magyar egyen63