Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
fontos célként jelölte meg. Termelő és értékesítő szövetkezetek szervezését is elengedhetetlennek tartotta. Nem feledkezett meg a kisipar védelméről és támogatásáról sem. A vallás szabad gyakorlásának biztosítása is szerepelt a pontok között. Szabad kereskedelmet, a kartellek lebontását követelte.. „Pártunk mindenkor népi politikát folytatott és folytat" - szerepelt utolsó pontkén. Sok mindent átvett a kisgazdapárt régi programjából, és a gazdaságpolitikai tekintetben a szabadkereskedelem, a szabadpiac liberális elveit állította előtérbe. Politikai gyűléseken elhangzott beszédeiben előfordulhatott a Hor- thy-rendszer bizonyos intézményeit vagy politikáját védő, kétértelmű megjegyzése. Ezekre a kommunisták felfigyeltek és sorra bírálták Nagyiván politikai megnyilvánulásait. A Délmagyarország, amely július 25-től az MKP dél-magyarországi lapjaként jelent meg, egyre több vádat fogalmazott meg Nagyiván ellen. Július 13-án Nagyiván úr „demokratikus rendje" című cikkben azt tette szóvá, hogy Nagyiván olyan „kisgazda", akinek a városban kétlakásos bérháza van. A törvényhatósági közgyűlésen pedig Nagyiván azt mondta, hogy azért van lakáshiány, mert a munkások a belvárosba költöztek. Július 15-én „Nagyiván János újabb elszólása" című cikkében a lap arról számolt be, hogy Nagyiván egy alsóközponti pártvacsorán állítólag azt mondta, hogy „a szegedi gondolat igen szép gondolat volt, csak vezetői csúfolták meg." A lap még korábban arról is írt, hogy a parasztpárt és a szociáldemokrata párt is bírálta Nagyivánt, és panasszal fordultak a nemzeti bizottsághoz. (Nagyiván tagja volt a bizottságnak.) A bizottság azonban a panaszt továbbította a kisgazdapárt országos elnökéhez, Tildy Zoltánhoz, tőle azonban eddig választ nem kaptak. A lap ezzel a mondattal zárta cikkét: . .nem lehet tűrni, hogy ilyen reakciós személy legyen a kisgazdapárt helyi vezetője!" A kisgazdapárt gyűlésein egyre inkább kiderült, hogy a párt a polgárosodó, az árutermelés fejlesztésében érdekelt parasztság és a városi polgárság, kispolgárság pártja, amely a polgári demokrácia és a polgári életforma híve. Országosan is e célokat hirdette meg a párt. Újabb cikkében Nagyiván továbbra is a kisgazdapárt társadalmi jellemzőivel és a gazdaegység kérdéseivel foglalkozott. Egységben 1945. szeptember 9. Ezekben a történelmi napokban egységbe kellene tömörülnünk, hogy ez a tömörülés magábafoglalja az összes társadalmi rétegeket, amelynek összefogása tulajdonképen a magyar társadalom. De miután a politika pártokra tagolta ezt a társadalmat, min60