Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
1947 máj.-ban demokrácia ellenes kijelentései miatt az AVO eljárást kezdeményezett ellene. 1948 tavaszán letartóztatták, máj. 11-én a bp.-i népbíróság (?) 15 évi kényszer- munkára és vagyonelkobzásra ítélte, amit a NOT 1949. febr.-ban 7 évre mérsékelt, a vagyonelkobzás jóváhagyásával. 1953-ban, a Nagy I. kormány alatt, ügyét felülvizsgálták és szabadlábra helyezték. A majd 6 évig tartó bebörtönzés aláásta egészségét, haláláig betegeskedett. Szegeden temették el. (Vida István-Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949. Budapest 1991.) A továbbiakban azt vizsgáljuk meg a tények alapján, hogy milyen szerepet töltött be a politikai életben valójában Nagyiván János. 1945 nyarára a kisgazdapárt is megerősödött a városban. Július 7-én Tildy Zoltán, a kisgazdapárt elnöke a városba látogatott, s a párt által szervezett politikai nagygyűlésen ő, Balogh István és a szegedi származású Ortutay Gyula mondott beszédet. A gyűlés hozzájárult a párt befolyásának növekedéséhez. Helyi vezetőségében Donászy Kálmán mellett egyre fontosabb szerepet töltött be Nagyiván János nemzetgyűlési képviselő. Shvoy Kálmán, akit Székesfehérvárról a nyilasok Sopronkőhidára internáltak, 1945 áprilisában tért haza Szegedre, s a kisgazdapárthoz csatlakozott, de nyilvános szereplést nem vállalt. Donászy Kálmán a Szegedi Hírlap hasábjain a kisgazdapárt szerepéről írva a következőkre hívta fej a figyelmet: a kisgazdatársadalom a nemzet gerincét alkotja, de mindig az ország mostohagyereke volt. Szervezkednie kell, hogy ne így legyen. Úgy vélte, hogy a kisgazdapárt nemcsak a kisgazdák, hanem minden dolgozó magyar polgár érdekvédelmét szolgája. A helyi szervezetben vita alakult ki arról, hogy milyen párt legyen, milyen társadalmi rétegek, csoportok érdekeit szolgálja a kisgazdapárt. Nagyiván több, a Szegedi Hirlapban publikált cikkében járta körül a témát, miközben aktuális politikai kérdésekkel is foglalkozott. A gazdák és az újjáépítés* 1945. július 8 Mi, akiket a magyar rögre teremtett az Úristen, sajnálattal látjuk, hogy divat lett ismét a mezőgazdasági termelő osztályt támadni, sőt szidni, mert drága a tej, a csirke, a malac, meg a többi enni-innivaló, amivel a városi ember asztala megterülhet. * Az itt és a továbbiakban olvasható újságcikkek, periratok, stb. szövegét a mai helyesírás szabályainak megfelően közöljük, továbbá javítottuk az egyéb hibákat. 55
