Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)

A népszerű politikus

még rosszabb volt a helyzet, mert a kommunisták alacsony támogatottságuk ellenére már 1945 elején gyakorlailag megszerezték a polgármesteri tisztséget. Ebből adódóan mindent hatalmi szóval akartak megoldani. Kevés figyelmet fordítottak a helyi lakosság politikai meggyőzésére.

Nagyiván János beszédeiben bírálta a földosztás végrehajtásának módját. Elsietettnek tartotta, és úgy vélte, hogy csak azoknak kellett volna földet adni, akik megfelelő felkészültséggel, anyagi háttérrel és gazdálkodási tudással, készséggel rendelkeznek a föld megműveléséhez. Bírálta a kommunistákat is diktatórikus törekvéseik, törvénysértő eljárásaik miatt. Mindez kiváltotta a helyi kommunisták felháborodását. Nagyiván tehát kezdettől fogva politikai viták, ellentétek középpontjába került, ami később még fokozódott. Talán ezzel magyarázható, hogy a történeti kutatás korábban eléggé ellentmondásosan, egyoldalúan ítélte meg egyéniségét, politikai szerepét. Korábban a történeti feldolgozások jórészt csak azt vették figyelembe, amit róla politikai ellenfelei mondtak vagy írtak, nem pedig azt, amit ő mondott, vagy cikkeiben kifejezett. Pedig nem kevés cikket közölt a párt helyi hetilapjában, a Szegedi Hírlapban. Elénk publikációs tevékenységet folytatott. Indokolt tehát nagyobb figyelmet fordítanunk írásaira.

Először vessünk egy pillantást arra, hogy mit írt róla az 1991. évi politikai életrajzi lexikon:

Nagyiván János Márk (Szeged, 1893. ápr. 25. - Szeged, 1961. dec. 4.): földműves, középparaszt, bérháztulajdonos. Róm.kat. Kisparaszti családból (?) származott. Szülei (N. János és Bittó Anna) 10 kát. holdon gazdálkodtak (?) Hat elemit és népfőiskolát végzett. Az 1. vh.-ban katona az orosz, majd az olasz fronton tüzérként szolgált (1914-1918). 1922-ben nősült; felesége Kovács Anna (Balástya, 1896), htb. Gyermekei: Anna Irén (1924), gyűrűsfonónő; János Péter (1925), egyéni gazda. 18 kát. holdon (?) gazdálkodott (10 kát. hold örökség, 8 kát. hold vásárlás). 1938-ban lépett be a Független Kisgazdapártba. Az 1939-es választásokon képviselőjelölt. A 11 vh. alatt az FKgP egyik városi és megyei vezetője. A Szegedi Paprikatermelők Egyesületének elnöke. A felszabadulás után, 1944. dec. 21-től az Id.Ngy.tagja. 1945. febr.-tói a FKgP szegedi szervezetének társelnöke, szept. 22-től elnöke. 1945. márc. 17-től a szegedi Városi Tanácsa tagja. Az FKgP delegáltja a hely NB-ban, majd a törv.hat.biz.-ban. 1945- júl.-ban anitdemokratikus kijelentései miatt a szegedi NB levélben tiltakozott Tildynél. 1945. nov. 4-től ngy.-i képviselő. Kezdetben Nagy F híve, de hamarosan a Súlyok-Vásáry-csoport felé orientálódott. Nem értett egyet a köztársaság kikiáltásával; agitált ellene. 1946. márc. 12-én a FKgP Elnöki Tanácsa - 20 társával együtt - kizárta a pártból A Sulyok D. vezette MSZP-hez csatlakozott; a szervezet szegedi vezetője lett.

54