Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)

A népszerű politikus

A politika sűrűjében A szovjet csapatok Szegedet 1944. október 11-én foglalták el. A megszállás viszonyai között a következő hetekben a kommunista párt helyi szervezete jött létre. A többi párt szervezkedése, újjáalakulása csak lassan indult meg. Balogh István alsóközponti (mórahalmi) plébános, aki a németek által be­tiltott Délmagyarország című lap főrészvényese volt, megegyezett Révai Jó­zseffel, a kommunista-, valamint Erdei Ferenccel, a parasztpárt képviselőjével az újság újraindításáról és a függetlenségi front létrehozásáról. November 24-én a német parancsra feloszlatott Független Kisgazdapárt helyi elnöki tanácsa Balogh István elnökletével ülést tartott. Támogatta Ba­logh Istvánnak a függetlenségi front létrehozásával kapcsolatos tárgyalásait, és kimondta, hogy a párt újra megkezdi működését. A tanácskozáson felszó­lalt Wagner Gyula, Becker Vendel és Kispéter Lőrinc. A polgári tagozat is megkezdte működését Kúp László vezetésével. 1944. december 3-án, vasárnap a színházban tartották a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) alakuló, zászlóbontó nagygyűlését. A színház nézőterét a demokratikus pátok és a szakszervezetek felhívására zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Pálfy György polgámester-helyettes nyitotta meg a gyűlést, majd a pártok vezetői mondtak beszédet. Balogh István a kis­gazdapárt, Erdei Ferenc a parasztpárt, Révai József a kommunista párt nevé­ben tett hitet a front programjában szereplő legfontosabb célok, a nemzeti, demokratikus erők összefogása, az ország demokratikus átalakítása, és a föld­reform végrehajtása mellett. Valentiny Ágoston polgármester a szociálde­mokrata párt nevében beszélt, de a szónokok közül egyedül szólt Szeged múltjáról, kiemelve, hogy Szeged népe előtt idegen az ún. „szegedi gondo­lat". Komócsin Mihály a szakszervezetek nevében szólalt fel. A gyűlés, a füg­getlenségi front szegedi megalakulása nyomán a város egy ideig fontos, hatá­rain túlmutató szerepet töltött be a demokratikus átalakulás folyamatában. Kedvező hatást gyakorolt a város politikai életére. Az egyes társadalmi réte­gek, a demokratikus fejlődésben egyre inkább bízó tömegek közéleti, politikai tevékenysége növekedni kezdett. Az újonnan létrehozott nemzeti bizottság fontos döntéseivel kezdemé­nyező szerepet töltött be a demokratikus átalakulásban. December 4-én hatá­rozatot hozott a város új önkormányzati testületének, a törvényhatósági bi­zottságnak a létrehozásáról, s megszabta, hogy az egyes pártok és a szakszer­vezetek hány képviselőt küldhetnek a testületbe. Az FKGP és az MKP 15-15, 51

Next

/
Thumbnails
Contents