Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
az MSZDP10, az NPP és a PDP 9-9, a szakszervezetek 12 helyet kaptak. A város új parlamentjének létrehozása nem demokratikus úton, nem választás révén történt, hanem az új pártok és a szakszervezetek által megalakított legfőbb helyi politikai fórum, a nemzeti bizottság döntése nyomán úgy, hogy a pártok és a szakszervezetek maguk döntöttek képviselőik személyéről. A nem egészen demokratikus eljárást némileg indokolták a háborús viszonyok és a demokratikus átalakulás meggyorsításának szükségessége. A nemzeti bizottság által megállapított helyek száma, az önkormányzati testület összetétele megint arról árulkodott, hogy az MKP és az FKGP vezetői továbbra is úgy vélték, hogy ők játszanak döntő szerepet a város politikai életében. Sőt a kommunista párt vezetői arra következtettek, hogy a szakszervezeti küldöttek közötti kommunista többséggel vezető szerepet tudnak kivívni maguknak. Az a tény, hogy a szociáldemokratáknak csak 10 helyet juttattak a kommunisták a kisgazdapártiak 15 helyével szemben, arra utalt: a kommunisták azt hitték, hogy az MKP mellett a szociáldemokrata párt háttérbe szorul a város politikai életében. A városi nemzeti bizottság döntött arról is, hogy a pártok és a szakszervezetek hány képviselőt küldenek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, akiket népgyűlésen választottak meg. A város 25 nemzetgyűlési képviselője között a kommunisták jóval nagyobb számban voltak, mint a kisgazdapártiak, nem beszélve a többi párt képviselőiről. A szakszervezetek küldöttei között többséget alkottak ugyanis a kommunisták. Az ismertebb képviselők: MKP: Gerő Ernő, Révai József, Gombkötő Péter, Gyólai István, Komócsin Mihály, Lakó Antal, FKGP: Balogh István, Nagyiván János, Wagner Gyula, MSZDP: Valentiny Ágoston, Vörös József, NPP: Somogyi Imre, PDP: Örley Zoltán, Pap Róbert. 1945 januárjától Nagyiván egyre fontosabb szerepet tölt be a kisgazda- párt helyi szervezetében. Februárban a szervezet társelnökévé választják. A párt delegáltja a városi nemzeti bizottságban, a törvényhatósági bizottságban, sőt e szerv szűkebb testületében, a városi tanácsban. Mivel Balogh István államtitkár lett, a kisgazdapárt helyi vezetőségében más személyek kaptak szerepet. Donászy Kálmán, akit az írók, újságírók, művészek 1944. december 4-én megalakult szakszervezetének elnökévé választottak, a kisgazdapárt helyi szervezetében is egyre fontosabb szerepet töltött be. Balogh István lemondása után a kisgazdapárt jelöltjeként őt választották meg a nemzeti bizottság elnökévé. A kisgazdapárt szervezői munkájában 52
